Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet – írta Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent írásában, amelyet az MTI szemlézett. Az MNB elnöke kritikát fogalmazott meg a beruházások szerkezetével, valamint a költségvetéssel szemben.
Az idei második félévben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra?
– tette fel most a költői kérdést Matolcsy, aki már korábban is kritizálta a költségvetést.
A nemzeti bank elnöke azt válaszolta, hogy szerinte nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés.
Matolcsy György hozzátette: a valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nemcsak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát az „okos” tőkebefektetésekre való áttérés helyett – fogalmaz a jegybank elnöke.
Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen – szögezi le Matolcsy György.
Érveit részletezve több szempontból is hibásnak és fenntarthatatlannak tartja, hogy a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos tervezett hiánya mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Kiemelten azt kifogásolja, hogy a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges, okosberuházások aránya.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy az építési jellegű beruházások aránya ötvenszázalékos, ráadásul 2017 és 2020 között Magyarországon nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében, így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek és nem az okosberuházások állnak. A 27 EU-ország között az állami beruházások aránya is a legmagasabb Magyarországon, ezek háromnegyed része azonban építési beruházás.
Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet – összegzi a jegybank elnöke.
Matolcsy György azt is felvetette, hogy az állami építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt gerjeszt, amelyet a növekvő importált infláció tovább erősít. Arra is figyelmeztet, hogy 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos – fogalmazott.
Hangsúlyozta: minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása.
Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet
– állapította meg az MNB elnöke.