Az elemzői várakozásoknak és a jegybanki vezetők korábbi nyilatkozatainak megfelelően az MNB ismét megemelte az alapkamat szintjét, amely szerdától 1,2 százalék. A jegybank júniusig közel tíz éve nem emelt az alapkamat szintjén, azonban múlt hónapban Matolcsy György jegybankelnök kamatemelési ciklust jelentett be, mert „az inflációs kiugrásokra” az MNB-nek reagálnia kellett. A kamatdöntést követően erősödött a forint, a délutáni sajtótájékoztatón Virág Barnabás alelnök pedig bejelentette, hogy határozott lépés mellett tette le a voksát a monetáris tanács.
A várakozásoknak megfelelően keddi ülésén ismét megemelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa: a testület 30 bázisponttal 1,2 százalékra emelte az irányadó kamatot.
A jegybanki közlemény szerint módosul a kamatfolyosó is: 30-30 bázisponttal emelkedik az egynapos betét kamata (mínusz 0,05 százalékról 0,25 százalékra) és az egynapos hitel kamata (1,85-ről 2,15 százalékra). Az egyhetes fedezett hitel kamatát szintén 30 bázisponttal emelik (1,85-ről 2,15 százalékra).
A forint 361 környékén mozgott az euróval szemben a keddi kamatdöntés előtt, azonban a kamatemelés hírére jelentősen erősödött: 14.15 körül 359,2 forinton állt az euró jegyzése.
Az ezt megelőző kamatdöntő ülésen, júniusban csaknem tíz év után emelt a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács: akkor 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte az irányadó kamatot és 15 bázisponttal, az alapkamattal megegyező szintre emelte az egyhetes betéti kamatot is. Az MNB 2011 decemberében emelt utoljára kamatot.
Múlt hónapban bejelentették azt is, hogy nem csupán egyszeri monetáris szigorításról van szó, kamatemelési ciklus kezdődött, amely addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.
Matolcsy György jegybankelnök a júniusi kamatemelést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az idei hat százalék körüli GDP-növekedést követően jövőre is öt-hat százalék körüli növekedés jöhet. Ennek viszont van árnyoldala is:
A SIKERES ÉS RENDKÍVÜL GYORS HELYREÁLLÍTÁS FELFUTÓ INFLÁCIÓT HOZ MAGÁVAL.
Hogy miért? A jegybank elnöke szerint 2008 után hat és fél évig tartott, amíg Magyarország helyreállította a 2007–2008-as GDP-szintjét – ezt most másfél év alatt elérjük. „Ez azt is jelenti, hogy nem hat és fél évig tart az áremelkedés, hanem berobban, és gyorsabb az infláció felfutása” – hangsúlyozta Matolcsy, hozzátéve, hogy egész évre négy százalék feletti inflációt várnak. Úgy véli, hogy „annál nagyobb az infláció, amennyivel előrébb tartunk a helyreállításban”.
Szerinte ezekre
az inflációs kiugrásokra az MNB-nek válaszolnia kell, ezt a választ pedig megtette a jegybank, amely proaktívan lépett fel.
A beavatkozással Matolcsy szerint elérhető, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon az általuk várt inflációs sávba – három százalék (plusz-mínusz egy százalék) közelébe.
A második negyedévben minden hónapban 5 százalék fölött volt az infláció a 2–4 százalékos jegybanki célsávval szemben.
A kamatemelési ciklus havi lépésekben halad előre, ennek a mértékét illetően a júliusi döntés bizonyosan meghatározó lesz – jelentette ki a múlt havi kamatdöntés után két héttel egy nyilatkozatában Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke. Mint hozzátette,
hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét.
A jegybanki tisztségviselők elszánt nyilatkozatai alapján kedden demonstratív lépésre számítottak az elemzők, a Portfólió által megkérdezetettek konszenzusa 25 bázispontos emelést mutatott.
Júniusban az infláció a piaci várakozásoknál magasabban alakult, és az év második felére várt inflációs pálya is feljebb tolódott – közölte az Index megkeresésére Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Bár szerinte a bázishatás a következő hónapokban is rángatni fogja a fő indexet, számításaik szerint az év végéig bőven 4 százalék felett (néhány hónapban 5 százalékhoz közelebb) lesz az éves árindex. A Raiffeisen elemzői szerint az sem kizárt, hogy novemberben 5,7 százalékra gyorsul a pénzromlás mértéke.
A bázishatás 2022-ben már sokkal támogatóbb lesz Trippon Mariann szerint, és a pénzromlási ütem újra visszatérhet a célsávba. „Az idei nagyon magas számok miatt azonban kulcsfontosságú, hogy az inflációs várakozások a lehető leginkább horgonyzottak maradjanak” – közölte az elemző, hozzátéve, hogy ez már kizárólag kommunikációval nehezen tűnik elérhetőnek, határozott, tényleges lépésekre van szükség.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az MNB kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a monetáris tanácsban arra jutottak, hogy a monetáris szigorítási ciklus folytatására szükség van. Három szigorítási lépést emelt ki:
Ezzel Magyarország lezárta a negatív kamatok korát
– jelentette ki Virág Barnabás.
Az inflációról szólva az alelnök elmondta, hogy azokban az országokban emelkedett meg leginkább az infláció, ahol a gazdaságok hamarabb és gyorsan nyitottak újra. A magyar gazdaság pedig az európai átlagnál gyorsabban nyitott, így az inflációs hatások is hamarabb jelentkeztek. Az újranyitás egyértelmű hatásait jelzi a maginfláció emelkedése is – tette hozzá.
Virág Barnabás szerint az infláció fokozatos csökkenésére lehet számítani, de az év vége felé, várhatóan novemberben jöhet egy újabb csúcs. A monetáris szigorítástól azt várják, hogy valamikor 2022 elején süllyedhet vissza a jegybanki célsávba az infláció, 2022 közepére pedig a háromszázalékos célsáv környékén stabilizálódhat.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy a keddi ülésen „egy határozott lépés mellett tette le a voksát” a monetáris tanács, ami szerinte meghatározó lesz a kamatciklus folytatását illetően. Elmondta azt is, hogy a szeptemberi inflációs előrejelzés lehet majd fontos mérföldkő ezen a pályán.