Szinte biztosan meglesz az éves 5,5 százalékos GDP-bővülési feltétel. A friss negyedéves adat után sorra felfelé, 7–8 százalék közé módosították várakozásaikat az elemzők. Ez a nyugdíjprémiumot is megdobja. Az unióban a harmadik legnagyobb növekedést a magyar gazdaság produkálta.
Miután a friss második negyedéves GDP-adat a vártnál is jobb lett, szinte biztos, hogy teljesül éves szinten az 5,5 százalékos gazdasági növekedés – értékelte Varga Mihály pénzügyminiszterre hivatkozva a gazdaság teljesítményét Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a közösségi élet újraindulásáért felelős operatív törzs ülését követően. A miniszter szerint a gyermeket nevelőknek Orbán Viktor miniszterelnök által ígért személyijövedelemadó-visszafizetést mindenképpen meg akarja valósítani a kormány.
2022 első negyedévében várható a kifizetés
– jelentette be az operatív törzs ülése után Novák Katalin, hozzátéve, hogy a szakértők még dolgoznak a részletszabályokon.
Amint azt az Index korábban megírta, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett 2021. második negyedéves GDP-növekedés minden korábbi elemzői várakozást felülmúlt nemcsak az előző év azonos időszakához viszonyítva, de az előző negyedévhez képest is. Az egy évvel korábbihoz viszonyított nyers adatok szerint 17,9, az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Sőt a KSH arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság visszatért a 2019-es szintre, miután
A NYERS ADATOK SZERINT 2,2 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB VOLT A 2019. MÁSODIK NEGYEDÉVINÉL.
De nem csak önmagához képest teljesített jól a magyar gazdaság – noha az egyes mutatók rekordmértékű 2021-es növekedései csak a 2020-as karantén alatti, szinte teljes gazdasági leállás okozta rendkívül alacsony bázishoz képest jeleznek sok ágazatban történelmi növekedést, elég csak a turizmus-vendéglátás folyamatos idei nehézségeire gondolni. Európai összevetésben is szépen mutat a második negyedéves magyar GDP-adat, tekintve hogy
az Eurostat friss közlése szerint éves alapon a harmadik legjobb mutató a 17,7 százalékos bővülés.
Az előzetes becslésnél vizsgált országokból a legjobban, húsz százalékkal a spanyol gazdaság nőtt 2020 azonos időszakához képest – igaz, a jelentős mértékben a turizmusra épülő gazdaságot is jobban megtépázta a járvány miatti bezárkózás és a rendkívül sok spanyol áldozatot követelő koronavírus-fertőzés. A dobogó második fokára a francia gazdaság tornászta fel magát, 18,7 százalékos második negyedéves GDP-növekedést felmutatva.
Az előző, 2021 első negyedévéhez viszonyított 2,7 százalékos magyar GDP-növekedés a hatodik helyhez volt elég, holtversenyben az olasz gazdasággal. A régiós versenytársakkal összevetve azonban mindenképpen gyorsabb a magyar gazdaság talpra állása, tekintve, hogy a szlovák gazdaság kétszázalékos, a lengyel és a román is közel ekkora növekedést ért el. A magyar előny az oltási program felpörgetése mellett a korábbi nyitásnak köszönhető, épp ezért várhatóan a lezárásokat később feloldó országok mutatóit a következő hónapokban dobhatja meg a nyitások hatása.
A rekord növekedési adatok hatására sorra felfelé módosították az idei évre vonatkozó előrejelzéseiket az elemzők. Az MTI összegzése szerint
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az adatok alapján a második negyedévben a GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei növekedés már akkor elérheti a 6,8 százalékot, ha a második félévben stagnál a gazdaság. Úgy látja, hogy a kilábalás, a GDP helyreállása korántsem egyenletes, egyes ágazatok (élen az infokommunikációval) már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, az idegenforgalomhoz, rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások ugyanakkor még bőven elmaradnak. Bár a delta-variáns egyértelmű kockázatot jelent, ezen ágazatok folytathatják tevékenységüket a helyreállás érdekében, ami a jövő évre is áthúzódik. Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában azt írta, hogy a friss számok fényében elképzelhető, hogy 7 százalék feletti bővüléssel zárja ezt az évet a magyar gazdaság. Ugyanakkor kockázatokkal is számolni kell, a vírusvariánsok terjedése miatt ugyanis újabb hullámok okozhatnak megtorpanást nemzetközi szinten, amely a magyar gazdaságra is hatással lehet. Hozzátette: egyelőre első becslésről van szó, de annyi már az eddig megjelent makroadatokból is látható, hogy például az építőipar májusi és júniusi kimagasló teljesítménye biztosan hozzájárult a bővüléshez. Ahogy az ipari termelés is, amely áprilisban, májusban és júniusban egyaránt jókora növekedést ért el, részben az alacsony bázis miatt - tette hozzá.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az éves és negyedéves növekedés is meghaladja az előzetes várakozásokat. Sőt a gazdaság teljesítménye már elérte a 2019. negyedik negyedévi szintet, azaz makroszinten a gazdaság kilábalt a válságból. Regős Gábor szerint a termelési oldalon vélhetően mind a szolgáltatások, mind az ipar növekedése dinamikus lehetett, míg felhasználási oldalon a fogyasztás bővülése emelhető ki. Úgy vélte, a magyar gazdaság gyors újraindulásában szerepet játszott a korlátozások viszonylag korai lazítása mellett a vállalkozások és az állam jó ellenállóképessége, illetve a beruházások magas szintje. Kedvező esetben akár a 8 százalékot meghaladó növekedést is elképzelhetőnek tart.
Ugyancsak pozitív hozadéka a gazdaság talpra állásának, hogy – amint azt az Index megírta – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint jelentősen, 3,4 százalékkal csökkent az előző negyedévihez képest június végére az államháztartás uniós módszertan szerint névértéken számolt konszolidált
BRUTTÓ ADÓSSÁGA – 39 406 MILLIÁRD FORINT, A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) 77,6 SZÁZALÉKA VOLT.
Az Eximbank nélkül számolt GDP-arányos államadósság szintén 3,4 százalékponttal 75,5 százalékra csökkent a második negyedévben.
Nemcsak a makroelemzők örülhetnek azonban a gazdasági növekedésnek, hanem a nyugdíjasok is, mivel a jelenlegi szabályok szerint minél jobban meghaladja a GDP-bővülés a 3,5 százalékot, annál jobban növekszik a nyugdíjprémium is. Persze a felső korlátot is figyelembe véve – mivel a szabályok szerint a 7,5 százalékot meghaladó növekedés esetén a nyugdíjprémium sem növekszik tovább. Mivel a prognózisok most már a 7–8 százalék közti sávba várják az idei gazdasági teljesítményt, ezért Farkas András nyugdíjszakértő számításai szerint nyolcszázalékos növekedés mellett
idén novemberben akár nyolcvanezer forint is lehet a nyugdíjprémium.
Megjegyezte, hogy az eredetileg tervezett idei 4,3 százalékos növekedés mellett 16 ezer forint lett volna a prémium maximumértéke. Az új adatokat is számításba véve a legalább nyolcvanezer forintos havi nyugdíjat kapók egyszeri, nyolcvanezer forintos év végi kifizetésre számíthatnak. Ez lesz a legmagasabb összeg, mióta a prémiumot bevezették.
A szakértő szerint nyugdíjprémiumban (egyszeri juttatásban) várhatóan idén is több mint 2,6 millió ember részesül majd, az öregségi nyugdíjasok – köztük a korhatáruk betöltését megelőzően a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nők – mellett egy sor egyéb ellátásban részesülő személy is. Többek között az ideiglenes özvegyi nyugdíjasok, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők, a rokkantsági járadékosok, a fogyatékossági támogatásban részesülők, a vakok személyi járadékában részesülők és további közel kéttucatnyi hasonló jogosulti kategória tagjai.
(Borítókép: Egy anyuka a kisfiával 2021. május 17-én. Fotó: Annette Riedl / picture alliance / Getty Images)