A sikeres járványkezelés nyomán Magyarország az elsők között lábalt ki a válságból – jelentette ki csütörtökön Palkovics László az MTI szerint.
Az innovációs és technológiai miniszter „Az ösztönző állam – a magyar gazdaság újraindítása 2021." címmel rendezett konferencián, Budapesten beszélt. Elmondta, hogy miközben a becslések szerint a világgazdaság csak 2022 végére éri el a válság előtti teljesítményét, a magyar gazdaságban előállított érték már 2021 második negyedévében meghaladta a válság előtti szintet.
Emlékeztetett arra, hogy az előző év hasonló időszakához képest a második negyedévben 17,7 százalékkal nőtt a GDP, amivel meghaladta a válság előtti mértéket. Ez a harmadik legjobb teljesítményt jelenti az Európai Unió tagállamainak sorában.
Mindeközben a beruházási ráta is a második legmagasabb arányú volt az unióban, 39,8 százalékkal.
A rekordmagas növekedés nyomán jelentősen, a korábbi GDP-arányos 81 százalékról 77,6 százalékra csökkent az államadósság mértéke – fűzte hozzá a miniszter. Hozzátette: a munkaerőpiac is átrendeződött, a 4 százalékos munkanélküliségi ráta a hatodik legjobb érték az Európai Unióban.
A miniszter szerint mindez a tudás- és munkaalapú, vagyis a nem segélyalapú válságkezelésnek köszönhető, aminek a munkahelyek megőrzése, a kiemelt ágazatok és a vállalkozások megerősítése, illetve a családok és nyugdíjak megvédése volt a célja.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: a kamara támogatja azt, a Pénzügyminisztérium által képviselt gazdaságpolitikát, amely a gazdaság élénkítésének jövedelméből kívánja egyensúlyba hozni az államháztartást. Úgy vélekedett, hogy a gyengülő forintárfolyam nem ösztönzi a vállalati versenykésesség erősítését, mert a gyengülő árfolyam mellett az export úgyis megy magától.Hozzátette:
Véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank túlzott optimizmussal értékeli az inflációs pálya kockázatát.
Domokos László,az Állami Számvevőszék elnöke mindeközben azt hangsúlyozta, hogy a sikeres válságkezelés kulcsa
a minőségi közpénzköltés volt.
Szerinte a 2010 és 2019 közötti kiegyensúlyozott államháztartási gazdálkodás teremtette meg a feltételét a válság idején a jelentősebb állami pénzügyi intervenciónak, illetve a veszélyhelyzeti törvény megteremtette a költségvetési források gyors átcsoportosításának lehetőségét is.