Ahogy annak idején Vágási Feri a Szomszédok egyik emlékezetes jelenetében kijelentette, „karácsonyig összegyűjtök annyi pénzt, hogy beszállhatok az internetbe”, sokakat ma az érdekel, hogyan is szállhatnának be korunk internetjébe, a bitcoinba és összességében a kriptovaluta-bizniszbe. A szakértők szerint ma nem feltétlenül van könnyű dolga annak, aki egyszerű, lakossági felhasználóként próbálkozna a töretlen népszerűségnek örvendő műfajjal.

A bitcoin és a mögötte lévő blokklánc-technológia eredetileg arra a filozófiára épülve jött létre, hogy a hálózathoz csatlakozó központi szereplők és engedélyeztetési modellek bármiféle külső befolyás nélkül, szabadon áramoltathassanak egymás közt kisebb-nagyobb összegeket. Ennek részeként vállalva a saját felelősségüket, köztük azt, hogy például adják a kereskedéshez a saját számítógépüket és maguk generálják a szükséges digitális kulcsokat

– mondta el az Indexnek Szabolcsi András, az Észtországban bejegyzett magyar tulajdonú fintechcég, a BlockBen IT igazgatója. A kriptovalutákra szakosodott vállalat munkatársa szerint mindez csupa olyan tevékenység, amellyel egy átlagos lakossági felhasználó sok esetben nem tud és nem is szeretne foglalkozni. Az pedig pláne rendkívül komoly technológiai tudást igényel, ha valaki úgy dönt, hogy egyszerre egy nagyobb, például tízezer euró feletti összeget fektet a kriptopiacba – nem mindegy, milyen platformon, melyik tőzsdén, milyen tárcából (wallett) finanszírozza és így tovább.

A szakértő magyarázata alapján igencsak úgy tűnik, hogy a belépés a kripto, az összes nyílt blokklánc világába ma öngerjesztő folyamat. Olyasmi, mint a ki viszi haza a buszsofőrt szállító buszsofőrt dilemma. Mert a blokkláncok működését a gyakorlatban pont ugyanaz a kriptoeszköz valósítja meg, mint amelyet meg tudunk vásárolni. Azaz például ahhoz, hogy ethereumhálózaton át utalhassunk, eleve ethereummal kell rendelkeznünk, amivel az utalási díjat is ki tudjuk fizetni.

De akkor ki profitál ma a kriptopiacból?

Ezek után adja magát a kérdés, hogy is jutottunk idáig. Miként alakult a merőben új virtuális kereskedelmi rendszer evolúciója? Az úgynevezett őskriptós rétegtől, akik döntően az informatika világából érkeztek, és a maguk úgynevezett geek szabadságharcos attitűdjével úgy vélték, hogy megalapozzák a jövő pénzügyi forradalmát. Majd következő körben csatlakozott hozzájuk egy kevésbé IT-ból érkező korán kapcsoló csapat, akik szintén elkezdtek érdeklődni a kriptopénzek iránt.

Az első jelentősebb befektetői réteg, amely jelentős perspektívát látott a kriptopiacban, a 2017-es első nagy boom után tűnt fel, mikor a bitcoin árfolyama a januári ezer dollár alatti árfolyamszintről decemberre már húszezer dollár körülre emelkedett. Köztük olyan emblematikus figurák, mint a Facebook-alapító Winkelwoss fivérek vagy maga Elon Musk. A Wall Street egyik óriása, a Goldman Sachs például nemrég jelentette be, hogy a továbbiakban kriptovalutákhoz kapcsolódó kereskedési lehetőségeket is kínál befektetőinek, például bitcoin- vagy ethereumalapú konstrukciókat.

Velük együtt vagy épp őket követve lakossági oldalról akkoriban egy nyitott, jellemzően magasan iskolázott, tőkeerős réteg követte, amely rendelkezett megtakarítással. Ma pedig ott tartunk, hogy bizonyos platformok tömegével, akár többmilliós nagyságrendben vonnak be a piacról újabb és újabb ügyfeleket. Erre jó példa a kriptokereskedést az ügyfeleinek lehetővé tevő Revolut. Így az utóbbi egy évben jó eséllyel vett vagy vehetett kriptovalutát az, aki rendelkezik Revolut-kártyával.

Még számtalan más példát lehetne említeni, de fejlődésének története is azt bizonyítja, hogy a kriptopiac ma igencsak jelentős felfutás, nagy robbanás előtt áll. A világpiacon időről időre adódnak lehetőségek, és ez most A Lehetőség. Úgy látom, még borzasztóan nagy tér van felfelé. Persze most is kell egyfajta attitűd és bátorság, hogy valaki a pénzét, a megtakarítását kriptovalutába fektesse

– állítja Krocsek Attila, a napokban saját kriptoindexet piacra dobó BlockBen üzletfejlesztési igazgatója.

Ők maguk is azon, a nemzetközi piacon egyre nagyobb arányban cirkuláló cégek közé tartoznak, akik igyekeznek egyfajta hídszerepet betölteni a kriptopiac és a nem kriptopiac között. Azaz olyan termékeket kínálnak, amelyeken keresztül bárki becsatlakozhat a blokkláncba, különösebb technológiai tudás nélkül, szinte gombnyomásra. Az is, aki korábban nem mert belevágni, mert nem bízott magában, vagy eddig nem talált megbízható, engedélyekkel rendelkező szolgáltatót.

Különös ellentmondás, hogy bár a kriptotőzsdék elemi piaci érdeke, hogy átláthatóan és tisztességesen működjenek, döntő többségük sajnos máig ilyen-olyan szigeteken fordul elő. Kriptoindexből már rengeteget találunk világszerte, ám ezek többsége most is például a Kajmán-szigetekre van bejegyezve, miközben nagyon kevés a hivatalos, visszakereshető EU-s engedéllyel rendelkező szereplő. Ahogy lehetett, mi például egyből uniós engedélyt szereztünk Észtországban

– emelte ki Szabolcsi András. Azért is volt érdekük, hogy a kezdetektől szabályozott tevékenységben vegyenek részt, mert meggyőződésük, hogy technológiától függetlenül a kripto előbb-utóbb úgyis a regulált, a hatóságok előtt is hitelesített szereplők piaca lesz. Részben ezt támasztja alá a BlockBen munkatársai szerint, hogy az előzetes bejelentések alapján az Európai Unió 2024-re tervezi egy átfogó, a kriptokereskedelemre vonatkozó szabályozás megalkotását.

Amint megszületnek a hivatalos játékszabályok, a kriptokereskedelem egyre szélesebb rétegek számára lesz elérhető – állítják a szakemberek, akik minden további nélkül elképzelhetőnek tartják a forgatókönyvet, hogy hamarosan a bankokban a kriptoeszközöket mint teljesen legálisan működő, bevett, új osztályként kezelik. A mai működés mintájára, amikor egy bankbetét, egy bankszámla nyitásával egyúttal a bankunknak arra is engedélyt adunk, hogy kezelje a számlánkat.

Gondoljunk bele, amikor számlát nyitunk, a bank onnantól saját befektetési politikája szerint kezeli a számlát. Ahogy most is kvázi öntudatlanul részt veszünk például az amerikai államkötvény- vagy a német részvénypiacban, úgy kvázi akaratunkon kívül vehetünk részt a kriptokereskedelemben már a jövőben. Mert a piac úgy festhet, hogy a bankunk vagyonkezelői úgy döntenek, hogy a bankbetétünk egy-öt-húsz százalékát kriptóba fektetik

– vetíti előre az általa reálisnak tűnő jövőt Krocsek Attila, hogyan leszünk hamarosan mindannyian a rendszer része, és történik meg velünk tudatosan vagy kevésbé tudatosan a kripto világa.

(Borítókép: Bitcoinautomata Barcelonában 2021. február 23-án. Fotó: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)