A Magyar Nemzeti Bank nagyobb inflációval és gazdasági növekedéssel számol.
A jegybank felfelé módosította a GDP növekedési prognózist és az inflációs előrejelzést is – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentéséből. A jelentés összehasonlítja a nemzetközi gazdasági környezettel is a magyar GDP növekedést. Az EU tagállmainak többsége még nem érte el a válság előtti gazdasági teljesítőképességét. Megállapítható, hogy az ebből való kilábalásban azok gazdaságok teljesítettek rosszabbul, ahol a turizmus nagyobb súlyú a nemzeti össztermékben.
A jelentés szerint
Az előrejelzés szerint az infláció 2022 második negyedévében csökkenhet a jegybanki toleranciasávba.
A negyedik negyedévről a sajtótájékoztatón Balatoni András elmondta, hogy jelentős kockázatokat hordoz, melyek közül a negyedik hullám bizonytalansága a legnagyobb. A termelési láncok szakadozása és költségkörnyezet alakulása miatt az MNB a sávos előrejelzésre tér át.
A második negyedévben 12 százalékkal emelkedett a háztartások fogyasztása, azonban jelentősen megváltozott a fogyasztások szerkezete, 11,6 százalékponttal nőtt a szolgáltatások iránti kereslet. A kiskereskedelem forgalma még mindig nem érte el a koronavírus válság előtti szintet. Lakásépítési lakásfelújítási kedv 20 éves csúcson van, a lakossági beruházási ráta emelkedett, amely élénk hitelezési dinamikával párosul.
Az MNB előrejelzései szerint 28-29 százalék körül várható a teljes makrogazdasági beruházási ráta, amivel Magyarország az Európai Unió élmezőnyébe tartozhat.
Az ipari kereslet viszonylag magas, a hazai és a német ipar egyaránt keresi a magyar termékeket.
Azonban a globális chiphiány negatív hatással van az autó- és járműiparra, illetve a villamosberendezések kereskedelmére.
Ezt a chipek szállítási idejének megnövekedése okozza, ami a korábbi háromról, öt hónapra nőtt. Akkumulátorgyár-fejlesztések miatt az akkumulátorgyártás felfutása tompítja a chiphiány hatásait.
Az inflációs kilátásokat övező kockázatokat összességében továbbra is felfelé mutatóként értékelte a Monetáris Tanács.
A magasabb bérnövekedés, a dinamikus fogyasztásbővülés és a tartósan magas külső inflációs környezet pozitív irányba befolyásolhatja mind a GDP-növekedést, mind az inflációt,
míg a koronavírus járvány lehetséges negyedik hulláma negatív hatásokat gyakorolhat ezekre a folyamatokra.
A következő három év előrejelzéseit Balatoni András összességében pozitívan értékelte, nagyon élénk gazdasági dinamikával számol a jegybank. A közel teljes foglalkoztatással és a költségtényezők áremelkedésével összhangban az infláció is egy magasabb pályát fog befutni az MNB igazgatója szerint.