Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők – mint az energia-, nyersanyag- és szállítmányozási árak emelkedése, alkatrészellátási problémák, a járvány miatt visszaeső nemzetközi turizmus – hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre
– jelentette ki a Világgazdaságba írt cikkében Varga Mihály pénzügyminiszter, arra utalva, hogy a kormány döntései minimálisan hatnak a „kellemetlenül magas ütemű pénzromlásra”.
Pedig a legfrissebb, októberi 6,5 százalékos inflációs adathoz hasonló magas értéket legutoljára 2012 szeptemberében mértek.
(…) megjelentek olyan vélekedések is, amelyek a növekedést támogató költségvetési politikát szintén az infláció fő okozójaként láttatják
– írja Varga Mihály, ami újabb üzenet lehet Matolcsy György jegybankelnöknek, aki a Magyar Nemzetben kicsit másképp vélekedett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetője úgy látta, hogy a költségvetési hiány a GDP nyolc százaléka körül, az államadóssági arány pedig a GDP nyolcvan százaléka körül alakulhat, a külfölddel lebonyolított gazdasági ügyletek helyzete is megfordul, ergo Magyarország többet fog vásárolni, mint eladni.
Matolcsy arra is kitért, hogy mindezt tetézi a magasabb infláció, amelynek emelkedése mögött döntően világgazdasági folyamatok állnak,
de kétségtelenül hat rá az itthoni magas költségvetési hiány, továbbá a termelékenységi és a versenyképességi javulásnál nagyobb jövedelemkiáramlás. Az életszínvonal-javító lépések egy részét meg lehet tartani, de el kéne búcsúzni a versenyképességet nem erősítő beruházások egy részétől.
Magyarország újból beleesik az ikerdeficit, azaz a folyó fizetési mérleg hiányának és az államháztartás hiányának egyidejű fellépésének csapdájába, amelyből a 2010 utáni sikeres költségvetési fordulattal tudott kitörni – jósolta Matolcsy György, utalva arra az időszakra, amikor gazdaságpolitikáját az akkor nemzetgazdasági miniszterként tündérmesének minősítette a CNN-en. „The hungarian fairytale” – mondta az ominózus interjúban.
Ezzel szemben Varga Mihály úgy látja, hogy a költségvetés hiánya valóban magas, de ezt a koronavírus-járvány miatti válságkezelés okozta, és hamarosan rendeződni fog. Az áremelkedés szerinte elsősorban az importárak emelkedésére vezethető vissza.
Varga Mihály írásában hangsúlyozta: a kormány eltökélt az elmúlt években kialakult fenntartható növekedési pálya megtartásában, a belső és külső pénzügyi egyensúly megőrzésében. Mindehhez a következő lépések látszanak szükségeseknek:
Matolcsy György és Varga Mihály egyébként nem először üzenget egymásnak, már korábban többször összecsaptak gazdaságelméleti síkon, burkolt és nem annyira burkolt kritikákat fogalmazva meg egymásról.
(Világgazdaság/HVG)
(Borítókép: Varga Mihály 2021. november 23-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)