Egy az Országgyűlésnek frissen benyújtott salátatörvényben szabályozná újra a NAV pénzügyőrtisztjelöltjei jogállását a kormány, az eddigieknél meglehetősen szigorúbb feltételek vállalására késztetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti igazgatási alapszakára jelentkező pályakezdőket. Az újonnan létrehozott tisztjelölti jogviszony gyakorlatilag az eddigi NAV-ösztöndíjas pénzügyőrtisztjelölti képzést váltaná fel. Azonban a jelenlegi rendszertől eltérően már nem a hat féléves képzés idejének megfelelő időtartamú munkavégzést várnának el a képzési támogatásért cserébe, hanem egyrészt az érintett tisztjelöltek azonnal a NAV szolgálati állományába kerülnének, másrészt pedig a képzés elvégzését követően 10 éves elköteleződést várnak el tőlük az új szabályok hatálybalépése esetén. 

Ráadásul úgy, hogy mindössze a nappali tagozatos képzés első hathavi, jellemzően rendészeti alapfelkészítési részében – amit kvázi próbaidőnek nevez a tervezet – lenne lehetőségük egyáltalán a jogviszony feladására, ugyanis az egyetem rendészeti igazgatási alapszakán már a képzés megkezdése előtt 15 nappal megkapná a hallgató a pénzügyőrtisztjelölti kinevezését. A próbaidő alatt egyébként a tisztjelölti jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti majd. A tervezet szerint ugyanis a próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti jogviszonyát annak, aki a rendészeti alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti, vagy a kifogástalan életvitel követelményeinek nem felel meg. A pénzügyőri pályától, munkavégzéstől azonban csak az első hat hónap alatt a hallgatói jogviszony feladásával lehet szabadulni.

Később ugyanis már nem nagyon adna lehetőséget az új jogviszony arra, hogy meggondolja magát egy fiatal, mivel a rendészeti alapfelkészítést követően tisztjelölti vizsgát és a sikeres vizsgát követően pénzügyőresküt kell tenni. A tisztjelölti vizsgával rendelkezők a tanulmányi követelmények nem teljesítése, illetve a hallgatói jogviszony megszűnése után a rangjuktól megfosztva II. besorolású pénzügyőrként foglalkoztathatóak a későbbiekben, illetve a tisztjelölti rangról lemondva az érintettek kérhetik, hogy ne pénzügyőrként, hanem tisztviselői jogviszonyban foglalkoztassák őket. A tisztjelölti jogviszony egyéb esetekben akkor szűnik meg, ha az illető meghal, fenyítésképpen kizárják a képzésből a feltételek nem teljesítése miatt – a fizikai, egészségügyi és pszichikai vagy nemzetbiztonság szempontjából értékelt alkalmatlanság megállapítása felmentéssel való jogviszonymegszűnést okoz –, ha a hallgatói jogviszony megszűnik, illetve ha a képzés elvégzését követően, a munkába állás után tisztté nevezték ki. 

A tisztjelöltek számára előírják a tervezetben azt is, hogy a képzés szüneteltetése alatt is kötelesek lesznek a NAV bármely egyéb szolgálati helyén dolgozni, ekkor szabadságra is jogosultak. A tisztjelölteknek egyébként a nappali tagozatos képzésük alatt azonban szabadság helyett az iskolai szünetekhez igazodóan nem kell szolgálatot ellátniuk. A szüneteltetés alatti munkavégzés alól akkor mentesülhetnek majd, ha kivételes, méltánylást érdemlő esetben a munkavégzés alóli felmentéshez a NAV hozzájárul. 

Amennyiben a tisztjelölti jogviszony az első hat hónap alatt megszűnik, a képzés költségeit az érintetteknek meg kell téríteniük. A tisztjelölti jogviszonyt a törvénytervezet azzal tenné vonzóvá a fiatalok számára, hogy a képzésük ideje alatt legalább a garantált bérminimum összegének megfelelő és évfolyamonként eltérő mértékű havi alapilletményt – 2022-ben ez bruttó 260 ezer forint lesz –, valamint tanulmányi díjat és illetménypótlékot is kaphatnak. Emellett a tisztjelöltek tanulmányaik idejére kollégiumot, térítésmentes élelmezést, ruházati ellátást, tanszertámogatást kapnak, ezen túlmenően bizonyos költségeiket megtérítik, és szociális juttatásokra is jogosultak lesznek. Az illetményekre vonatkozó részletszabályokat az illetékes miniszter rendeletben határozza majd meg, ahogyan azt is, hogy

A törvénytervezet szerint a jelenleg NAV-ösztöndíjas tisztjelöltek jogviszonya 2022. augusztus elsejével alakulna tisztjelölti szolgálati jogviszonnyá, és ekkortól járna részükre az új juttatás is. Rájuk egyébként a próbaidős részek nem vonatkoznak, és az egészségügyi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat sem kell elvégezni. Az érintetteket a változás részleteiről 120 nappal korábban kellene tájékoztatni, és lehetőségük lesz dönteni arról, vállalják-e, hogy az új jogviszony feltételeinek megfelelően folytatják a tanulmányaikat. Ezt vagy a nemleges döntést is írásban kell közölniük 2022. július 1-ig, mivel aki nem tesz nyilatkozatot, azt úgy veszik, hogy elfogadta a változásokat. Amennyiben azonban nem kívánják az új jogviszonyban folytatni a képzésüket, a tisztjelölti jogviszonyuk és ösztöndíjszerződésük 2022. július 31-ével megszűnik.

A fiatalok nincsenek tisztában azzal, mit vállalnak?

A fentiekben jelzett szigor egyébként annak a Magyar Rendészet folyóiratban 2019-ben megjelent tanulmánynak a tükrében különösen érdekes, amely kifejezetten az adóhatóság vám- és pénzügyőri szakterületén vizsgálta az Y és Z generáció, illetve a meglévő állomány munkahellyel kapcsolatos eltérő elvárásait, illetve ennek a NAV munkaerő-megtartásra gyakorolt hatását. A főbb megállapítások közé tartozott, hogy a fiatalabbak számára fontosabb az elérhető jövedelem, illetve a munka-magánélet egyensúlya, mint az idősebbek körében fontosabbnak ítélt jó munkahelyi közösség, szakmailag felkészült vezetők és a munkahely biztonsága. Nagyon óvatosan azt is megemlítik a szerzők – Magasvári Adrienn és Szabó Andrea pénzügyőr ezredes, a Közszolgálati Egyetem Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője –, hogy a pályakezdők nem feltétlen vannak tudatában annak, milyen szigorú elköteleződést vállalnak a rendészeti és általában a közszolgálati képzéssel, valamint hogy mit jelent az, hogy a képzés idejének megfelelő idejű munkavégzési kötelezettséget vállalnak, vagy pedig vissza kell fizetniük a képzés díját. 

A tanulmány ezért azt javasolta, hogy a NAV-nak változtatnia kell az ösztönzési és illetményrendszerén – mivel a megkérdezett pályaelhagyók szerint 2019-re a NAV-os életpályamodell nemhogy megoldotta, sokkal inkább elmélyítette a bérfeszültségeket a szervezeten belül. Emellett az adóhatóságnak előrelépést, előmenetelt támogató életpályát kellene biztosítania, ami ráadásul úgy alakítja a munkaterhelést, hogy az elősegítse a magánélet és a munka összhangjának megteremtését – például „az adminisztráció csökkentésével, a  munkafolyamatok egyszerűsítésével, arányos munkamegosztással, a valós munkaidő betartásával és a szabadidő kiadásával”. Emellett képzési és fejlesztési lehetőségek biztosításával, a vezetői stílus és szemléletváltás mellett a munkakörülmények javításával tehet többet a hatóság azért, hogy megtartsa a fiatalabb munkavállalókat. 

(Borítókép: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei nyitnak fel egy konténert egy budapesti logisztikai központban tartott átfogó ellenőrzésen 2013. október 17-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)