Akció akció hátán, szinte minden termékre komoly árengedmények – mégis egyre fakóbb az év végi bevásárlási hullám egyik csúcspontja, a fogyasztók józan ítélőképességét is elhomályosító Black Friday csillogása. Sorra születnek a felmérések arról, hogy egyre kevesebbeket érdekel az egész hajcihő, akiket még igen, azok is egyre kevesebb pénzt költenének ebben az időszakban, amelyben egyre több hiánycikk, átverés, adathalászveszély és ócska termék leselkedik a megszédült vásárlókra.
Az eredetileg egyetlen napra – a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, ami idén november 26-ra esett – „kitalált” Black Friday ma már több napra, sőt több hétre kiterjedve valójában összemosódik a karácsony előtti bevásárlási hullámmal, és már Black Fridayként szokás említeni a nagyjából november közepén induló és december 24-gyel záruló nagy év végi pénzköltési időszakot – egyes reklámokban már Black November elnevezéssel is szerepelnek ezek a hetek.
A meglehetősen agresszíven kommunikált tömeges és jelentősnek tűnő árengedmények és akciók eleinte hatalmas népszerűségnek örvendtek, látványos képek járták be a tömegkommunikációs csatornákat a boltok nyitásakor már tömegekben várakozó, majd egymást taposó, a 3-4 megszerezett lapostévét széles vigyorral az arcukon szorongató „vásárlókról”. Pár százalék árengedmény csodákra képes.
Az utóbbi években azonban egyre több ellentmondás, csalódás, kiábrándulás övezi a Black Friday projekteket,
és persze a csalók, a vásárlókat átverők, az adathalászok is egyre nagyobb erőket mozgatnak meg. A folyamatban nyilvánvalóan alapvető szerepet játszik a Covid–19-világjárvány és összes hozadéka, amelyek idénre aztán alaposan fel is forgatták a kiskereskedelmi téboly időszakát.
A járványhelyzet már tavaly is felforgatta az akciók szokásos menetét, idén pedig még több nehezítő tényezővel találkozhatnak a vásárlók. A chiphiány, a papírhiány, a konténerhiány, a megnövekedett szállítási idők és költségek csak néhány olyan tényező, amelyek jelentősen alakítanak a karácsonyi vásárlási roham kapujának számító időszakon, és könnyen pánikvásárlásba hajszolják a fogyasztót.
Mindezek nyomán egyre több figyelmeztetés lát napvilágot, amik egyrészt a vásárlói tudatosságra apellálva hívják fel a figyelmet a Black Friday árnyoldalaira. Ezek egy része feltehetően célba is ér, legalábbis már a neves nap előtt bőven jöttek olyan elemzések, felmérések, amelyek alapján arra lehetett következtetni, hogy leáldozóban a Black Friday népszerűsége.
Nagymértékben csökkent az érdeklődés a konzumtéboly iránt, és nem csak a tavalyi, járvánnyal terhelt időszakban. Egyre kevesebb embert érdekel a Black Friday – derült ki a picodi.com felméréséből.
A pénzszórás minősített időszaka 2017-ben volt a csúcson, azóta stabilan leszálló ágban van a bődületes marketingtámogatás ellenére is.
A múlt évben a járvány közepén rendezték a Black Fridayt. A Google Trends adataiból kiolvasható, hogy 37 százalékkal csökkentek a múlt évben a Black Friday akciókhoz köthető keresések száma – írták a picodi.com elemzői. A felmérésben részt vevők 35 százaléka erősítette meg részvételét a 2020-as Black Friday rendezvényen. Akik nem vásároltak a Black Fridayen, azok 13 százalékának nem volt szüksége semmire, 37 százalékuk panaszkodott a nem vonzó kedvezményekre, 19 százalékuk pedig az érdektelen termékek miatt.
Magyarország sem kivétel, itthon is pont ezek a tapasztalások figyelhetők meg az utóbbi években. Megkopott a Black Friday varázsa: a magyarok csupán 13 százaléka gondolja úgy, hogy kifejezetten a fekete péntek akciói során szerzi be az ünnepi ajándékokat. Ennek az az oka, hogy
a legtöbben már nem hisznek a leárazásokban, mert túl sokszor csalódtak.
Magyarországon idén már a hetedik éve indul a Black Fridayjel a karácsonyi vásárlási szezon. Ugyanakkor úgy fest, hiába a felhajtás és a reklámáradat: kevesen vannak, akik kifejezetten erre az időszakra időzítik az ünnepi vásárlást – sokan csalódtak ugyanis az akciókban, minden harmadik magyar átverésnek tartja az egész jelenséget – derül ki egy friss vásárlói felmérésből.
Egyes várakozások azt mutatták, hogy tavalyhoz képest hatezer forinttal kevesebbet, vagyis 34 ezret költenek el Black Friday akciók keretében idén a magyarok. Az eddig slágertermékek közül csak erősen mérsékelt érdeklődés mutatkozik a számítógépes és a szórakoztató elektronikai eszközök iránt, míg az új sztárok a barkács- és a kerti áruk lesznek.
Persze a járvány is hozzájárult az akciók iránti érdeklődés csökkenéséhez: a vásárlók egy része inkább elkerülte a tömeget (7 százalék), vagy bizonytalan anyagi helyzettel rendelkezett (13 százalék). Ráadásul a válaszadók 11 százaléka megfeledkezett a fekete péntekről. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szavazók körében inkább negatív, mint pozitív a hozzáállás a fekete pénteki eladásokhoz.
A fogyasztók több mint fele a termékárak csalárd manipulációját látja, amikor egy termék árát az eladás előtt megemelik, majd „leengedik”. Csaknem felük pedig jelezte, hogy a Black Friday akciói nem tűnnek ki a többi akció közül, 29 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a Black Friday alkalmával leárazott termékek érdektelenek vagy elavultak.
A magyarok személyes vagy családi költségvetések védelme érdekében különböző stratégiákat követnek: a vásárlóknak nagyjából a fele csak arra igyekszik költeni, amire valóban szüksége van, míg minden harmadik fogyasztó termék-összehasonlító oldalak segítségével, valamint az ár-érték arány szempontjának mérlegelésével próbál minél tudatosabb döntést hozni. A Reacty Digital kutatása szerint idén a 18–79 évesek csaknem fele tervezi belevetni magát a fekete péntek kedvezményeibe, a csábítónak tűnő ajánlatok igézetében azonban könnyű a túlköltekezés csapdájába esni. Milyen stratégiákat követnek a tudatosan fogyasztó magyarok a havi költségkeretek betartására?
Az is kérdés, hogy az akciós napok alatt milyen termékek lesznek a polcokon. A Black Friday akciók főszereplői ugyanis jellemzően az elektronikai eszközök és az okostelefonok, de a globális ellátási gondok, a chiphiány miatt lehetnek olyan termékek, amelyek nem lesznek elérhetőek idén.
A chiphiány mellett a megnövekedett szállítási költségek és a hosszabb kiszállítási idők miatt vannak termékek, amelyek esetében nem érdemes várni az akciókig: az olyan játékkonzolok, mint a PS5, az Xbox Series S vagy a Series X, a Nintendo Switch OLED (ennek hibájáról a Tudatos Vásárló írt) nehezebben elérhetőek jelenleg, így nem valószínű, hogy megjelennek az akciókban – mutat rá a Consumer Reports. A játékgyártók már nyáron arra hívták fel a figyelmet, hogy karácsonyra hiányok lehetnek, így ha valaki egy-egy népszerű játékot keres karácsonyra, érdemes megvenni, amikor elérhető.
Az átmeneti hiány miatt azonban még nem kell vásárolni, ha valakinek nincs valójában szüksége az adott termékre. A lemaradás érzése ugyanis erős ösztönzés lehet a vásárlásra, de a pánikdöntések helyett fontos higgadtan mérlegelni a helyzetet.
A leértékelések csábítók tudnak lenni, de érdemes megfontolni, mi az, amire valóban szükség van. Hiába olcsó ugyanis egy botmixer vagy egy kávéfőző, netán újra elérhető egy játékkonzol, ha valaki ezeket nem vagy nem eleget használja. A különböző kidobott elektronikai eszközökből az ENSZ 2019-es adatai szerint a világon évente közel 50 millió tonna elektromos hulladék keletkezik, és ennek mindössze 20 százalékét hasznosítják újra. Jelentős mennyiségű szemetet termelnek a ruhák is, globálisan évente 92 millió tonna textilhulladékot.
Hagyományosan a Black Fridayen, azaz a fekete pénteken – idén november 26-án – tartották a Ne vásárolj semmit! napot is, amely a túlfogyasztás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Sokszor ugyanis feleslegesen, a valós szükségleteken túl vásárolnak az emberek. A Ne vásárolj semmit! napon a Tudatos Vásárlók Egyesülete arra hívja fel a figyelmünket, hogy az akciók túlfogyasztásra ösztönöznek, márpedig az emberiséget egyedül a fogyasztás csökkentése mentheti meg a bolygó felélésétől. A túlfogyasztás a családi büdzsét és a környezetet egyaránt megviseli. A Global Footprint Network minden évben kiszámolja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát, mikor jön el a túlfogyasztás napja. Míg 1970-ben december 23-ig használta el az emberiség az éves „kvótát”, 2021-ben már csak július 29-ig tartottak ki a Föld idei évre való erőforrásai, míg Magyarország „része” június 8-án fogyott el.
Az előző évhez képest többen jelezték, hogy 2020-ban késve érkezett meg a Black Friday csomagjuk. Míg 2019-ben tízből két ember, addig tavaly már tízből három ember számolt be késésről. A futár távozása után sem mindig ült ki mosoly az arcokra: 2020-ban a csalódott vásárlók harmada szembesült sérült termékkel a fekete pénteki rendelései alkalmával – derült ki az e-kereskedelmi szoftvereket fejlesztő LogiNet Systems és a Reacty Digital friss felméréséből.
A csalódottságot tovább tetézte a már 2020-ra is jellemző árukészlethiány: a kinézett termékeket a vásárlást tervezők fele egyszerűen nem találta a virtuális vagy a fizikai polcokon. Ez idén a globális szállítási nehézségek és a szórakoztató- és számítástechnikai ipart érintő chiphiány miatt tovább fokozódhat.
A boltokban és a webshopokban a vásárlás előtt is érdemes észnél lenni, nem minden leárazás jelent ugyanis feltétlenül kihagyhatatlan ajánlatot. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) például 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára a Black Friday akciók tisztességtelen reklámozásával kapcsolatban, de pórul járt az eMAG webáruház is.
Ha valaki online vásárol, akkor a Black Friday akciók idején is igaz az, ami bármikor máskor: fizetés előtt fontos meggyőződni a webshop megbízhatóságáról, és a többi kereskedőnél látott ár töredékéért hirdetett termékek esetében érdemes gyanakodni. A jogsértő webáruházak – folyamatosan bővülő – listáját itt lehet ellenőrizni, illetve nem árt azzal is tisztában lenne, hogy a fogyasztónak milyen jogai vannak, ha mégsem tart igény a megvásárolt termékre.
A Black Friday közeledtével durva növekedés észlelhető az e-fizetési oldalakat utánzó adathalász-támadások számában. Az e-fizetési rendszereknek álcázott pénzügyi adathalász-támadások száma az októberben zárult egy év alatt több mint 200 százalékkal emelkedett.
A nagy akciók időszaka nemcsak a vásárlók és a kereskedők számára kivételes lehetőség, hanem a kiberbűnözők kedvenc szezonja is,
akik komoly hasznot terveznek húzni az online vásárlókból olyan hamis weboldalak létrehozásával, amelyek a legnagyobb kiskereskedelmi platformokat és e-fizetési rendszereket utánozzák.
Az idei első tíz hónapban a Kaspersky termékei több mint 40 millió adathalász-támadást észleltek, amelyek e-kereskedelmi és e-shopping platformok, valamint bankok ellen irányultak. Bár 18 nehéz hónap után a boltok forgalma 2021-ben ismét megélénkült, és a vásárlók visszatértek az offline vásárláshoz, a Kaspersky kutatói nem figyeltek meg online vásárláshoz kapcsolódó tipikus szezonális trendeket – derül ki a Kaspersky „Black Friday 2021: hogyan lehet csalásmentes a vásárlónap” című jelentéséből.
Gyakori jelenség, hogy az adathalász weboldalakat e-mailekben terjesztik. A Kaspersky termékei például levélszemét e-mailek aktív terjesztését észlelték: november 3. és november 19. között 221 745 olyan e-mailt észleltek, amely tartalmazta a „Black Friday” kifejezést.
(Borítókép: Davide Pischettola / NurPhoto / Getty Images)