Egyes beruházások átütemezésével az adósság csökkentése mellett megemeltük a költségvetés idei pénzügyi tartalékait – mondta el péntek reggeli sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter.
A jövő évi finanszírozásnál a Pénzügyminisztérium azzal számolt, hogy a GDP több mint öt százalékkal emelkedik, ez lehetővé teszi az államháztartási hiánycél 4,9 százalékra csökkentését – tette hozzá a tárcavezető.
A Pénzügyminisztérium (PM) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. által bemutatott terv szerint a költségvetés 2022. évi nettó finanszírozási igénye 3153 milliárd forint, amelyet 2663 milliárd forint nettó kibocsátás, illetve a 2021-ben képzett likviditási tartalékok 489 milliárd forintos csökkenése finanszíroz.
A nettó kibocsátásból a forintkötvények ezer milliárd forint értékben, a lakossági állampapírok szintén ezer milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó devizafinanszírozás 406 milliárd forint értékben, a diszkontkincstárjegyek állománynövekedése 258 milliárd forint értékben járulnak hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához.
Varga Mihály kiemelte: cél az adósság futamidejének növelése és szerkezetének javítása, ezért megújítják a sikeres programokat, például a Zöld Kötvény Keretprogramot vagy a lakossági állampapírok értékesítését, valamint a csereaukciókat.
A költségvetés finanszírozásának helyzete továbbra is stabil, biztosítja a fedezetet a kormány intézkedéseihez, így rendelkezésre áll a családi adó-visszatérítéshez, a 25 év alattiak szja-mentességéhez, a 13.havi nyugdíj kifizetéséhez, a béremelésekhez vagy a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentéséhez szükséges forrás
– összegezte a pénzügyminiszter, és jelezte: az idei állami kiadások tételes felülvizsgálatát is elvégzik.
A tárcavezető hozzátette: a támogató fiskális politikának továbbra is fenn kell maradnia, ám nem a korábbi lendülettel, például kevésbé van szükség a beruházásokra. Tovább csökkenő hiánnyal és öt százalék körüli gazdasági növekedéssel számolnak – írta meg a Portfolio.
Egész pontosan az eddigi 5,9 százalékról 4,94 százalékra csökkenti a kormány a 2022-es költségvetési hiánycélt – jelentette be szintén Varga Mihály, aki arról is beszélt, hogy a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 2022-ben 3153 milliárd forint.
A Portfolio.hu kérdésére válaszolva Varga kifejtette, hogy már az is megalapozná a hiánycél csökkenését, ha a kormány nem költené el a bevételeit. A hiány csökkentését az indokolja, hogy a gazdaság negyedik negyedéves növekedése szintén hat százalék felett lesz, a magyar gazdaság újraindulása megtörtént, ezért a monetáris politikához hasonlóan a fiskális politika is szép lassan elkezdhet visszafogni. A bevételek egy részét tehát nem költik el, emellett további intézkedések is lesznek, áttekintik az állami kiadásokat, ahogy minden évben. Ez viszont nem fogja érinteni a már bejelentett bér- és nyugdíjjellegű intézkedéseket. A vírushelyzet miatt is lesznek olyan kiadások, amelyeket nem hajtanak majd végre, így például a nyelvi képzésekre szánt harmincmilliárd forintot is megtakaríthatják – mondja a Portfolio kérdésre Varga Mihály.
Kurali Zoltán, az ÁKK Zrt. vezérigazgatója ismertette: 2021 végén 20,4 százalékra várják az államadósság devizaarányát. Az államadósság-kezelés eredményei között kiemelte a teljes adósság emelkedő futamidejét enyhén emelkedő költségszint mellett: az átlagos hátralévő futamidő idén 6,1 évre nőtt, a teljes portfólió kamatköltsége pedig enyhén, 0,13 százalékkal.
Jövőre kilencezer milliárd forint – ami a várható GDP 15 százaléka – a bruttó kibocsátás és hitelfelvétel csereaukciókkal együtt, ami jelentősen elmarad összevetve az 11 593 milliárd forintot kitevő 2021-es, illetve a 11 311 milliárd forintot kitevő, elmúlt ötéves átlag bruttó kibocsátási volumennel – sorolta.
Jövőre az első negyedévben az intézményi forintkötvény-kibocsátás 36 százalékát tervezik megvalósítani, elsősorban új, öt- és tízéves benchmarkkötvények időarányosan magasabb kibocsátásával.
A csereaukciós program volumene 2022-ben ezer milliárd forint lesz az idei 1500 milliárd után. Hozzátette: 2022 második felében bevezetnek egy új elsődleges forgalmazói keretrendszert, amellyel megnyitják a teret új árjegyzők belépéséhez. A lakossági piacon 2022-ben bevezetnek és kidolgoznak egy új állampapír-stratégiát, amelynek része lehet egy új disztribúciós koncepció. A devizafinanszírozásról azt mondta: a devizafinanszírozás forinthozamok emelkedése miatt kialakult relatív költségelőnyének tompítására, a finanszírozási mozgástér növeléséhez kiszélesítik a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasávot tíz–húsz százalékról tíz–huszonöt százalékra. Ez a stratégiai rugalmasságot biztosít az ÁKK-nak – mondta. Fenntartják azonban továbbra is azt, hogy
a devizaadósságban a húsz százalék alatti szint az ideális.
Közölte: a második félévben a jövőbeni megújítási kockázat csökkenése érdekében legalább kétmilliárd dollár értékben terveznek 2023-ben és 2024-ben lejáró dollárkötvényeket hosszabb futamidejű devizakötvényre cserélni. Folytatják az ázsiai zöldkötvényjelenlétet, 2022 első negyedévében japán jenben denominált, részben zölddevizakötvény-kibocsátással.
(Borítókép: Varga Mihály 2020. december 22-én. Fotó: Trenka Attila / Index)