Sok ágazat szeretné, ha nála költenék el az egyösszegű visszatérítést, de meglehet, hoppon maradnak. Aki volt olyan tudatos, hogy igényelte, az elköltésénél is nagyon odafigyel majd.
A potenciálisan jogosult 1,9 millió ember helyett az eddig rendelkezésre álló adatok szerint mindössze 1,4 millióan jelezték az adóhivatalnak, hogy élni kívánnak a gyermekes családoknak járó egyösszegű adóelőleg-visszatérítéssel – mondta az MTI-nek Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. A kormány döntése szerint a 2021-es személyi jövedelemadó a 2020. decemberi átlagbér mértékéig visszajár azon gyerekesek számára, akik tavaly legalább egy napig jogosultak voltak családi kedvezményre. Egy adózó legfeljebb 809 ezer forintot kaphat vissza, kétkeresős családok esetében a teljes visszajáró összeg meghaladhatja az 1,6 millió forintot.
A szaktárca arra számít, hogy a szám még bővülhet a decemberi bér- és járulékadatok feldolgozását követően. De nem csak emiatt: aki igényelte, az még februárban hozzájut egy összegben, aki azonban ezt elmulasztotta, valamint a NAV sem ismeri az utaláshoz szükséges adatait, az az adóhivatal által elkészített bevallási tervezetében vagy az szja-bevallásában veheti igénybe az adó-visszatérítést.
Az azonban még erősen kérdéses, hogy mit is kezdenek a családok az egy összegben megkapott adóelőleggel. Egyes elemzők szerint részben azért is volt decemberben és lesz várhatóan januárban is erőteljesebb az áremelkedés, mert a növekvő lakossági jövedelmek tudatában erőteljesebben érvényesítik a valós költségnövekedésüket a vállalkozások a termékek átadási, illetve a szolgáltatások árában. Az élelmiszerek drágulása várhatóan a boltokba tereli majd a pluszpénzek egy részét, de forgalombővülésben reménykedik a turizmus és a vendéglátás is. Meglehet azonban, hogy csak a visszatérítések vártnál kisebb hányadát költik el náluk a családok.
Elsősorban tartozásaik kiegyenlítésére fordítaná a megkérdezettek többsége a februárban érkező pluszpénzt:
a 18–39 évesek 27, a 40–59 év közöttiek 19, a 60 felettiek öt százaléka nyilatkozott így – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének friss, reprezentatív, a tavaly karácsony előtti héten elvégzett felméréséből. Az persze jó kérdés, kinek is vannak ennyire eladósodva az érintett családok, mivel az önálló kérdésként szereplő saját banki hitel kiváltását mindössze 3-3, illetve egy százalékuk említette.
A lakhatási körülmények javítása ugyancsak fontos: a 40 alattiak 19 százaléka említette, hogy várhatón lakásfelújításra, hat százalékuk pedig lakberendezési tárgyakra fordítaná a visszatérítést, további öt százalékuk pedig energetikai korszerűsítésekre. A 40–59 közötti korosztály számára ez utóbbi cél szintén fontos, 5 százalékuk ugyancsak erre tervezi költeni a februárban érkező összeget, míg a lakásfelújítást 6, a lakberendezési tárgyakat 8 százalékuk említette.
És noha 2-3 százalékban említették a válaszadók az utazást és a szórakoztató elektronikai eszközök beszerzését, továbbá 3-4 százalékban a gépjárművásárlást – nemek közti bontás szerint inkább a férfiak döntenének az előbbi célok mellett, míg a nők közül többen költenének önmaguk képzésére –, azért az már szintén a pénzügyi tudatosságot jelzi, hogy a válaszadók két-három százaléka befektetési alapban, illetve állampapírokban fialtatná a többletjövedelmét.
Szintén a hosszabb távú anyagi biztonság a fontos azoknak, akik önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra fordítanák az szja-visszatérítésüket:
a 40 alattiak egy százaléka tenne így, a 40–59 közöttiek öt, míg a 60 felettiek 2 százaléka tervezi a nyugdíjas éveit megkönnyíteni ebből az összegből.
Az egészségpénztári megtakarítások egyértelműen a 40 alatti és a 60 feletti korosztály számára a legfontosabb, előbbiek 4, utóbbiak 7 százaléka fordítaná jobb egészségügyi ellátásra a visszatérítését, de a 40–59 év közöttiek 2 százaléka is inkább ebbe fektetné a pluszösszeget. A felmérés szerint a nyugdíjpénztári megtakarításaikat a férfiak, az egészségpénztárit a nők növelik majd többen a visszajáró adóból. Az egészségpénztárba befizetett összeg egyébként nemcsak egészségügyi költségekre fordítható, hanem bizonyos feltételek mellett lakáshitel-törlesztésre vagy például egyes, gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra is.
„Az érintett családosoknak érdemes inkább nyugdíj- vagy egészségpénztári megtakarításaikat növelni a nekik visszajáró adóból. A befizetéseik után ugyanis nemcsak hozamot realizálhatnak a jövőben, hanem ezekre az összegekre ismételten járhat adó-visszatérítés is” – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke. Maximum 750 ezer forint pénztári befizetésig ugyanis az állam 20 százalékot, legfeljebb 150 ezer forintot jóváír a pénztártag számláján az adózó által befizetett személyi jövedelemadóból. Ez az összeg a 2023-as adóbevallást követően jelenik majd meg a pénztári megtakarításokban.
Azért még sokan – pontosabban a felmérés szerint az érintettek mintegy 10 százaléka – nem tudják, pontosan mire is fordítsák ezt az összeget. A bizonytalanok aránya egyébként a 40 alattiak körében a legnagyobb: 16 százalékuk még nem döntött, a középkorúak tizede szintén határozatlan még, a 60 felettieknél pedig hat százalék latolgatja még, mire is fordítsa a visszatérítést.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)