Főleg a mezőgazdasági nagyvállalatok számára okoz gondot a pénzromlás, és eddig kevéssé tudták ezt az áraikban érvényesíteni.
Noha számos tényezőn múlik, hogy meddig száguld még az infláció, miután 2021 decemberében 14 éves csúcsot döntött, azt a legtöbb elemző valószínűsíti, hogy tartósan magas marad. Részben azért, mert számos ágazatban még messze nem zárult le a megemelkedett költségek áthárítása a partnerekre, és még nem jelent meg a fogyasztói árakban. Ezt támasztja alá az is, hogy a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési indexhez készített felmérés szerint 2021 negyedik negyedévében a vállalatok közel kétharmada (64 százaléka) tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával.
A felmérés szerint a nagyvállalatok 49 százalékára kismértékben, ám egyértelműen negatív hatása van a pénzromlásnak, 40 százalékukra nincs érdemi hatással, míg 8 százalékuk komolyan megszenvedi az inflációt, két százalékuk pedig még pozitív hatásokat is azonosított, igaz, kismértékben. A nagyobb cégek alkuerejét, érdekérvényesítő képességét vagy egyszerűen csak egyedi, meghatározó szerepüket jelzi, hogy hat százalékuk infláció feletti, 58 százalékuk pedig azzal megegyező mértékben tudta már tavaly év végére emelni az árait.
További 26 százalékuk azonban csak az infláció szintje alatt tudta érvényesíteni áraiban a saját költségemelkedését, 8 százalék pedig egyáltalán nem tudott árat emelni.
További áremelkedést vetíthet elő, hogy a felmérés szerint a mezőgazdasággal foglalkozó nagyvállalatok mindössze 56 százaléka tudta 2021 végén érvényesíteni az inflációt az áraiban, míg az iparban, építőiparban a cégek 56 százaléka, a szolgáltatóiparban 58 százalékuk, a kereskedelemben azonban az átlagot jóval meghaladva 74 százalékuk emelt árat legalább a pénzromlás mértékével.
Amíg azonban a teljes nagyvállalati szektor 57 százalékának okoz nehézséget a pénzromlás, ez az arány a mezőgazdaságban 85 százalék.
Számos, a tavalyi második félévben kiemelkedő mértékben megugrott és a működés szempontjából meghatározó költségelemet – mint amilyen a fuvarozási díj és a műtrágya is – eddig nem feltétlenül tudták beépíteni az áraikba. Ehhez képest az iparban, építőiparban a cégek 64, a kereskedelmi és a szolgáltató szektorban pedig mindössze 53 százalékának jelent kihívást az infláció.
A nagyvállalatok inflációval kapcsolatos nehézségei feltehetően azzal magyarázhatóak, hogy alapanyagköltségeik nagyobb mértékben drágultak, mint a pénzromlás átlagos üteme, illetve a bérköltségek inflációt követő emelkedése a foglalkoztatottak magas száma miatt meghatározó pluszköltséget jelent. „A helyzet valószínűleg rövid távon nem lesz könnyebb. Bár az infláció 7,4 százalékkal decemberben tetőzhetett, várhatóan 2022-ben is magas marad” – értékelte az eredményeket a közlemény szerint Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.
(Borítókép: Tehenészet Magyarországon 2020. október 29-én. Fotó Rosta Tibor / MTI)