Index Vakbarát Hírportál

156 ezer magyar otthonában még nincs WC és fürdőszoba

2022. január 23., vasárnap 11:48 | aznap frissítve

156 ezer ember otthonában még mindig nincs WC és fürdőszoba Magyarországon, miközben majdnem kétmillióan élnek penészes, beázott lakásban – derült ki az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatokat tükröző felméréséből.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának jelentése szerint 2020-ban teljes hazai társadalom 20,4 százaléka – azaz több mint 1,98 millió ember – élt olyan épületben, ahol a tető vagy a falak átáztak, megpenészedtek, beáztak, vagy a nyílászárók cserére szorultak. Ugyanakkor ez fejlődésnek mondható, mivel 2018-ban még 22,5 százalék volt ez az arány.

Mindeközben azoknak a magyaroknak, akiknek a keresete nem érte el az átlagjövedelem 60 százalékát – a 105 529 forintot –, 38,4 százaléka élt lepusztult otthonban 2020-ban. Ez viszont már rosszabb adatnak számít a 2018-asnál.

Bár 2010 óta javult a helyzet ezen a téren, de regionális szinten, a többi országgal összehasonlítva így is romlott a mutató, olyannyira, hogy a kimutatás szerint

MOST MÁR ROMÁNIA LEGSZEGÉNYEBB LAKÓI IS JOBB KÖRÜLMÉNYEK KÖZötT ÉLNEK, PEDIG OTT SEM FÉNYES A HELYZET.

A lakások fűtöttsége tekintetében viszont pozitív elmozdulásról számolt be az Eurostat: 2020-ban már csak a lakosság 4,2 százalékának – 409,5 ezer embernek – jelentett problémát az otthona felfűtése. Többségük a szegénységi küszöb alatt élők közül került ki, az ő körükben 14,9 százaléknak nem sikerült kellőképpen befűtenie az otthonában. E tekintetben összességében jobb az arány a románoknál, mert ott a szegénységi küszöb alatt élők majdnem negyedének, 23,4 százalékának okozott ez gondot.

Ezzel párhuzamosan 156 ezer magyar – a lakosság 1,6 százaléka – él még olyan helyen az Eurostat szerint, ahol nincs WC és fürdőszoba. Ez az adat ugyancsak javuló tendenciát jelent, ugyanis két évvel korábban még ennek többszöröse, 381 ezer magyar ember élt ilyen lakásban.

Arról, hogy mi mindent lehet tenni a mélyszegénység visszaszorítása érdekében – amely elsősorban a gazdaságilag leszakadó térségekben élő romákat érinti –, Vecsei Miklós miniszterelnöki biztossal, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökével beszélgettünk tavaly.

(via mfor.hu)

Rovatok