Az Egyesült Államok és európai szövetségesei már bejelentettek egy szankciós csomagot arra az esetre, ha Oroszország lerohanná Ukrajnát. Viszont két út van: vagy beleáll a Nyugat, vállalva, hogy az EU energiaellátása és ipari termelése veszélybe kerül, vagy csak egy felvizezett, mindenkinek kellemetlen, de igazán nem végzetes válaszcsapás lesz a válasz az invázióra. Washingtonban egyszerre két úton indultak el: vagy kiváltják az orosz függőséget alternatív energia- és alapanyagforrásokkal, vagy találnak egy olyan szankciós csomagot, amely Moszkvának lesz fájdalmasabb. Egyelőre mind a két opcióval gondok vannak.
Csütörtök estére várták, hogy a Fehér Ház ukrán válsággal kapcsolatos tájékoztatóján jelentsenek be újabb szankciókat arra az esetre, ha az orosz hadsereg az ukrán határ közelében felsorakoztatott 130 ezer katonája a hadgyakorlatok végeztével inváziót kezdene a terv szerinti pihenője helyett.
Azonban Washington nem hozott semmi újat: mindösszesen
megerősítették az ígéretet, hogy súlyos csapást mérnek Moszkvára, ha katonai támadásba kezd,
valamint Joe Biden elnök az Ukrajnában lévő amerikaiaknak azt tanácsolta, hogy minél előbb hagyják el az országot.
Hiába Biden intése, a Pentagon rendszeres jelentései arról, hogy Oroszország katonai jelenléte egyre erősebb Ukrajna határain, valamint Beloruszban hadgyakorlatba kezdtek, ahol pont olyan műveleteket szimulálnak, amelyek egy inváziós akcióban is előfordulhatnak – de tekinthetők felkészülésnek arra, ha az orosz–belorusz-tandemnek kellene védekezni.
A piacok mindenesetre nem hisznek a háborúban: az orosz rubel és az ukrán hrivnya az elmúlt napokban erősödött a dollárral szemben, péntekig 3, illetve 1,5 százalékkal. A devizákkal január utolsó hetében többéves mélyponton kereskedtek: a hrivnya 2018 januárjában állt hasonlóan gyenge szinten, de most január végén történelmi mélypontra gyengült, míg a rubel 2020 óta nem állt ilyen gyengén a dollárral szemben.
De az orosz állampapíroktól, részvényektől és alapoktól sem vállnak meg a nagybankok és brókerházak. A befektetők azt mondják, hogy azért tartják magukat az orosz eszközökhöz, mert az ország a magas olajárak miatt erős pénzügyi helyzetben van. Az ország folyó fizetési mérlegének többlete 2021 novemberéig 3,5-szeresére nőtt. Emellett decemberben 630 milliárd dollár nemzetközi tartalékkal rendelkezett, ami minden idők legmagasabb értéke, és amelyet a valuta leértékelődésének és az inflációs nyomás tompítására lehet felhasználni – derül ki a WSJ cikkéből.
Az orosz kötvények mintegy 7 százalékát teszik ki a JPMorgan kötvényindexének, amelyet sok feltörekvő piaci befektető használ viszonyítási alapként. Ez arra ösztönzi az alapkezelőket, hogy tartsanak az ország eszközeiből, még akkor is, ha aggódnak a helyzet miatt, mert jellemzően igyekeznek nem túlságosan eltérni az indextől. De nem látszik nagy eladási hullám, sőt, még a befektetések aránya nőtt is – bár ebben szerepet játszik az is, hogy a háborús félelmek miatt az orosz és ukrán papírok alulértékeltek.
A piacokon dominánssá vált a hangulat, hogy a nyugati szövetségesek és a Kreml is elérte a falat, ahonnan már csak visszafordulni lehet. Az Egyesült Államok és az EU szankciós listája jelentős kárt mérne Oroszországra: akár az, hogy korlátozzák, hogy az orosz államadósság finanszírozásában részt vehetnek-e a bankok, akár a dollárkereskedelemből és a SWIFT nemzetközi utalási rendszerből való kizárás, mélyütés lenne az orosz gazdaságnak.
Viszont ez a piaci helyzet hasonlatos a nukleáris elrettentés filozófiájához: aki először lő, másodjára pusztul el. Akkor a logikát az határozta meg, hogy ha az egyik fél atomtámadással válaszol egy atomtámadásra, akkor már csak annyit ér el, hogy az ellenségét is padlóra viszi. Pontosan ezért senki sem akart elsőnek lépni, de második sem akart lenni. Most a piacok azt árazták be, hogy ha az orosz hadsereg meg is támadja Ukrajnát, a Nyugat élesíti a tervezett szankcióit, akkor Oroszország már csak azért is leállítja Európa földgázellátását és a nyersanyagexportot. Ha ez megtörténik, akkor a két fél teljesen megbénítja egymást.
Washington éppen ezért dolgozik egy biztosítékon is, ami elveszi az oroszok kedvét, hogy bármilyen lépést tegyenek.
Ebben szerepe van annak, hogy az európai országok és cégek lobbistái egyre aktívabbak a Kongresszusban és a Szenátusban, hogy valamilyen rájuk nem direkt veszélyt jelentő megoldást harcoljanak ki. A demokrata és a republikánus szenátorok pedig próbálnak is kidolgozni új keretrendszereket, csakhogy a kétpárti tárgyalások elakadtak.
Csütörtök este Bob Menendez, a szenátus külügyi bizottságának elnöke és a testület vezető republikánusa, valamint Jim Risch idahói szenátor is jelezte, hogy a hetek óta tartó tárgyalások az elmúlt napokban többször is elakadtak, többek között az esetleges orosz inváziót követően bevezetendő szankciók mértékét illetően sem jutnak dűlőre. A felek már megállapodtak egy olyan szankciócsomagban, amely tartalmaz néhány előrehozott büntetést Oroszországgal szemben, büntetésként néhány korábbi cselekedetéért, beleértve a hamis zászlós műveletek szervezését és az ukrajnai kibertámadások végrehajtását. A törvényhozók azonban továbbra is bizonytalanok több kulcsfontosságú elemet illetően.
A legnagyobb gondot az úgynevezett másodlagos szankciók jelentik, amelyeket az orosz pénzintézetek ellen vetnének ki büntetésként az ukrajnai invázióért. Ezek a szankciók valószínűleg járulékos károkat okoznának egész Európában, tekintve, hogy mennyi üzlet folyik a kontinens és Oroszország között. Két, az egyeztetéseket jól ismerő személy a Politicónak arról beszélt, hogy az európai tisztviselők közvetlenül a törvényhozókhoz fordultak a problémával kapcsolatban, és arra kérték amerikai kollégáikat, hogy a szankciókat úgy alakítsák ki, hogy azok ne legyenek hatással az európai kereskedelemre. A szenátorok nagy hangsúlyt fektettek a NATO-partnerek hozzájárulására, miközben a jogszabály megírásán dolgoztak.
Bár a szenátusi egyeztetések nem haladnak jól, valamint főleg a pénzügyi rendszerek büntetésére koncentrálnak, szakértők szerint van egy terület, ahol Oroszország nagyobb veszteségeket szenvedhet el: az elektronikai eszközök embargója.
Ez a tétel ugyan szerepel az eredeti szankciós csomagban, bár leginkább a bonyolultabb informatikai rendszerekre vonatkozna, most pedig egyre többen mondják, hogy az egészen egyszerű IT-technológiákra is alkalmazni kéne a korlátozásokat. Oroszország alig gyárt chipeket, alaplapokat, áramköröket, hálózati eszközöket. Annyira elmaradott az ország ebben, hogy a csúcstechnológiás orosz harceszközökben – drónokban, repülőgépekben – sokszor 70-80 százalékban német, brit vagy francia, netán dél-koreai és svájci alkatrészek vannak.
Damien Spleeters, az Egyesült Királyságban működő Conflict Armament Research (CAR) csoport kutatója, aki Ukrajnába utazott, hogy több elfogott orosz drónt megvizsgáljon, arra jutott, hogy ezek mindegyike nyugati elektronikával volt feltöltve. Ezen alkatrészek nélkül, Oroszországnak „biztosan sokkal nehezebb lett volna a drónok gyártása és üzemeltetése”. Spleeters megállapításait egy, az Európai Unió és Németország által finanszírozott jelentésben foglalta össze, amelyben az oroszok nagy technológiai kitettségét egyértelmű szankciós célpontnak tartja – írja a Washington Post.
A gond az, hogy a CAR által azonosított drónalkatrészek egy része homályos közvetítőkön és kiskereskedelmi cégeken keresztül jutott el Oroszországba, amelyeknek a tevékenységét nehéz lenne nyomon követni. A viszonylag kis mennyiség, amelyet használnak, lehetővé teszi az alkatrészek titokban történő beszerzését. Félő, hogy a távol-keleti beszállítóktól akármikor vehetnének újakat. De egyrészt a már meglévő eszközökben lévő nyugati chipek és alkatrészek is célozhatók egy kiberműveletben, másrészt ezek nem feltétlenül kicserélhetők egy kínai eszközre. Egy háborúban pedig Moszkva sem kockáztathatja meg, hogy harceszközei egy része cserealkatrészek nélkül marad.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió már most is korlátozza a védelmi célú elektronikai termékek Oroszországba irányuló exportját, és az elmúlt években folyamatosan szigorította ezeket a szabályokat. Az orosz hálózatok azonban megtalálták a módját, hogy megkerüljék ezeket az akadályokat. 2015-ben több orosz ügynököt elítéltek, illetve bűnösnek vallották magukat szövetségi vádakkal szemben, amiért egy általuk alapított texasi székhelyű vállalatot használtak arra, hogy illegálisan exportáljanak csúcstechnológiás chipeket az orosz katonai és hírszerző ügynökségeknek.
Most viszont az amerikai tisztviselők által fontolóra vett szélesebb körű blokád értelmében az Egyesült Államok világszerte számos országot kényszeríthetne arra, hogy csökkentse az Oroszországba irányuló chipexportját azzal, hogy megtiltja nekik, hogy amerikai technológiát használjanak az orosz vevőknek eladott alkatrészek gyártásához. Elemzők szerint a legtöbb chipgyár világszerte, beleértve a kínai és tajvani gyárakat is, amerikai gyártási eszközöket vagy szoftvereket használ a gyártási folyamat során.
Az Egyesült Államok a tilalmat az orosz katonai és csúcstechnológiai ágazatokra korlátozhatja, vagy szélesebb körben is alkalmazhatja, és így az orosz állampolgárokat megfoszthatja bizonyos okostelefonoktól, táblagépektől és videojáték-konzoloktól – jelentette nemrég a The Washington Post kormányzati tisztviselőkre hivatkozva. De a nagy fájdalmat az jelentené, ha az orosz hadseregnek chip-utánpótlás nélkül kellene Ukrajna megszállására indulnia.
(Borítókép: :Az orosz védelmi minisztérium által 2022. február 11-én közzétett felvételen egy harckocsi látható az orosz és fehérorosz fegyveres erők közös gyakorlatán. Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / AFP)