Oroszország és Kína közeledése már korábban elkezdődött. Korábbi találkozóik során egyértelművé tették, hogy Moszkva kész több gázt szállítani Pekingnek. Most a kelet-ukrajnai válság következtében az orosz gazdaságot sújtó nyugati szankciók miatt a felek várhatóan még szorosabb kapcsolatot építenek ki.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió sorra lépteti életbe szankcióit Oroszországgal szemben. Erre Moszkva már egy ideje készül: a 2022-es pekingi téli olimpiai játékok előtt február 4-én találkozott Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahol megállapodtak, hogy szorosabbra fűzik gazdasági kapcsolataikat. A felek azt is felvetették, hogy elhagyják egymás között a dolláralapú kereskedelmet.
A kínai–orosz kapcsolatok már korábban is élénkek voltak: 2014-ben, miután Oroszország egyoldalúan annektálta a Krím félszigetet, a nyugati nagyhatalmak szankciókat vetettek ki az oroszokra. Ennek az lett a következménye, hogy gazdaságuk azóta folyamatosan sodródik Kína felé, és végül Moszkva számára Peking lett a legnagyobb exportcél.
Az új szankciók arra ösztönözhetik Oroszországot, hogy megpróbálja tovább mélyíteni a Pekinggel fennálló kereskedelmi kapcsolatait, így mérsékelni tudja a rá kivetett gazdasági korlátozások hatásait.
„A szankcióknál, különösen ha egy olajtermelő országot érint, amilyen Oroszország is, a rendszer kijátszhatósága a probléma” – mondta a Reutersnek Harry Broadman, a Világbank Kínában és Oroszországban jártas tisztviselője. Majd úgy folytatta:
Kína azt mondhatja, hogy nyílt piacon fog olajat vásárolni, és ha ez orosz olaj, hát legyen az.
A Joe Biden amerikai elnök által hétfőn aláírt végrehajtási rendelet értelmében az orosz pénzügyi szolgáltatási szektor bármely intézménye további büntetőintézkedések célpontja lehet. Washington közleményében megjegyezte, hogy Oroszország napi devizatranzakcióinak több mint nyolcvan százalékát és kereskedelmének felét dollárban bonyolítja.
Amikor Biden kedden bejelentette a szankciók első sorát, azt mondta, hogy „erőteljes lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy az intézkedések fájdalmasan érintsék az orosz gazdaságot”.
De ezt könnyebb mondani, mint megtenni.
Oroszország a világ legnagyobb olaj-, földgáz-, réz-, alumínium-, palládium- és más fontos nyersanyagok exportőrei közé tartozik, a konfliktus kiéleződésekor, kedden az olajárak 2014 óta nem látott csúcsra emelkedtek.
A Világbank adatai szerint Oroszország 2020-ban a világkereskedelem 1,9 százalékát adta, szemben a 2013-as 2,8 százalékkal. 2020-as GDP-je globálisan a 11. helyen áll Brazília és Dél-Korea között. A Világbank World International Trade Solution-adatbázisában található adatok alapján az orosz kereskedelmi függőség folyamatosan csökkent az elmúlt húsz évben.
Ezzel egy időben Moszkva exportcélpontjai is megváltoztak: egy évtizeddel ezelőtt Hollandia volt az első számú célország, ez mára Kína lett. Németország és Nagy-Britannia oroszországi vásárlása nagyjából stabil maradt, míg Fehéroroszország importja nőtt.
Kína továbbra is Oroszország első számú beszállítója: a két ország kapcsolatában a mobiltelefonok, számítógépek, távközlési eszközök, játékok, textíliák, ruházati cikkek és elektronikai alkatrészek tartoznak a legfontosabb kategóriákba.
Peking orosz importból való részesedése 2014 óta folyamatosan nő. Ezeket a tendenciákat figyelembe véve arra következtethetünk, hogy a két ország gazdasági kapcsolatát a szankciók minden bizonnyal tovább fogják növelni. Az orosz gazdaság várhatóan folyamatosan Kína felé fog fordulni.
(Borítókép: Alexei Druzhinin / AFP)