Minden jel arra mutat, hogy Vlagyimir Putyin elnök jó ideje tudatosan takarékoskodott, hogy legyen kellő anyagi forrása Ukrajna lerohanására. Akárcsak a katonai agresszió miatt kilátásba helyezett nyugati gazdasági szankciók tompítására.
Hogyan, miből telik Vlagyimir Putyinnak a háború finanszírozására? Tulajdonképpen úgy, ahogy az átlagember is folyamatosan félretesz a havi bevételeiből, a fizetéséből új mosógépre, autóra, lakásvásárlásra, kinek mire van igénye. Oroszország elnöke a Föld legnagyobb területű államának élén gyakorlatilag jó ideje ugyanúgy készült, csak ő épp Ukrajna lerohanására.
Az utóbbi évek nyugati szankciói ellenére vagy éppen ezért Oroszország gigantikus mennyiségű anyagi tartalékokat halmozott fel. Az amerikai Forbes magazin összesítése szerint az orosz jegybanki tartalék jelenleg 640 milliárd dollár, ami abszolút rekordnak számít. Hogy jobban értsük az elképesztő összeg mértékét, ez átszámolva
Oroszország 17 hónapnyi exportbevételének felel meg.
Az idei januári adatok alapján akkor Oroszország naponta ötmillió hordónyi nyersolajat és 2,5 millió hordónyi finomított kőolajipari terméket exportált, ami a globális olajkereskedelem közel tíz százaléka. Ehhez hozzáadódik megközelítőleg 650 millió köbméternyi exportföldgáz, amely szintén a januári árakkal számolva újabb 400 millió dollár bevételt jelentett Oroszországnak.
A 640 milliárd dollárra becsült orosz tartalékalapot a 2008-as gazdasági világválság után hozták létre, és onnantól folyamatosan hizlalták. Érdekes, hogy ehhez a koronavírus-járvány idején sem nyúltak hozzá, még annak ellenére sem, hogy kapott nem egy támadást, karcos kritikát az orosz kormány, miszerint jobban meg kellene támogatni a pandémia miatt bajba jutott orosz embereket és vállalatokat
– mondta el az Indexnek Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Danube Institute kutatási igazgatója.
A szakértő szerint utólag belegondolva könnyen lehet, hogy ezzel már a mostani háborúra és a vele járó, Oroszországgal szembeni nyugati gazdasági szankciókra készültek. Ezt persze lehetetlen megjósolni, Bendarzsevszkij Anton mégis úgy gondolja, ebből a több száz milliárdos tartalékból Oroszország várhatóan egy-két évig működőképes tud maradni egy elhúzódó háborús konfliktus esetén is.
Oroszország teljes gazdasági izolációja mindenkinek nagyon fájdalmas lesz, várhatóan nagyon komoly károkat fog okozni mind az orosz, mind a nemzetközi gazdaságnak. Nehéz előrejelzéseket adni, hogy mennyire lesz ez a tartalék elég, de mindenképpen évekről beszélünk, amíg komoly finanszírozási problémák jelentkeznek Moszkvában
– vetíti előre Bendarzsevszkij Anton.
Az amerikai Forbes magazin is azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin évek óta készülhetett Ukrajna megtámadására és az ezzel járó közvetlen, valamint közvetett költségek finanszírozására. A lap mindenekelőtt ennek ékes bizonyítékaként megemlíti, hogy az orosz vezetés kidolgozott egy új tranzakciós rendszert, hogy helyettesítse a nemzetközi bankközi fizetési rendszert, a SWIFT-et – amelynek éppen most kénytelen búcsút inteni Moszkva.
Moszkva még 2015-ben az amerikai szankciók hatására üzemelte be a beszédes nevű, egyszerre világot és békét is jelentő Mir fizetési platformot, amely már csatlakozik az Apple Payhez. Erre azért is került sor az orosz vezetés részéről, mert a Nyugat már egy ideje fenyegetőzik, hogy Oroszországot kizárja a teljes nemzetközi utalási hálózatból.
Putyin mindeközben következetesen dollármentesítette az orosz gazdaságot.
Többek között próbálta felváltani a dollárt arannyal, és szó szerint hatalmas aranytartalékot halmozott fel. Az 1995-ös, rekordalacsonynak számító kétmilliárd dolláros aranytartalékot Moszkva mára 130 milliárdra növelte. Így jelenleg csak az Egyesült Államok, Németország és Olaszország birtokol több aranyat.
A lap példaként azt is megemlíti, hogy míg 2013-ban Oroszország a Brazíliába, Indiába, Dél-Afrikába és Kínába szállított exportcikkeinek 95 százalékáért dollárt kapott, mostanra kereskedelmének csupán a tíz százaléka zajlik dollárban. Friss elemzésében a Guardian is amellett teszi le a voksát, hogy míg tart a háború, Oroszországot nem fenyegeti gazdasági összeomlás.
Az utóbbi évek gazdasági lépéseit sorba állítva látszik, hogy Putyin aktívan igyekszik elszigetelni országát a Nyugattól, különösen a Krím 2014-es lerohanása óta. Például a hús-, gyümölcs-, zöldség- és tejtermékek nyugati importját az akkori szankciók bevezetésekor betiltották. Ahogy logikusan a gazdasági önellátás politikájának része lehet a tudatos nyitás Kína felé is.
Szintén 2014-ben köttetett hosszú távú megállapodás Pekinggel, aminek folyományaként 2019 decemberében megindult a gázszállítás Kínába a Szibéria ereje névre keresztelt vezetéken. Szibéria erejét nem sokkal a Krím elcsatolása és az emiatt bevezetett amerikai, illetve uniós szankciók életbelépése után kezdték el építeni. Putyin elnök a vezeték 2019-es ünnepélyes bekapcsolásakor elmondta:
Ez egy valóban történelmi esemény, új, minőségi szintre emeli az orosz–kínai stratégiai energiaviszonyt, és közelebb hoz bennünket a közös célhoz, hogy 2024-re 200 milliárd dolláros legyen a kereskedelmi forgalmunk.
Ha mindez nem lenne elég meggyőző, hogy Oroszország az olaj- és gázexportjából származó jövedelmei jelentős részét is a pénzügyi tartalékok felhalmozására fordította, álljon itt néhány beszédes adat:
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019. április 25-én. Fotó: SERGEI ILNITSKY / POOL / AFP)