A szankciók életbe léptetését követően az orosz államnak drasztikus gazdasági lépésekre kell elszánnia magát. Elképzelhetők, hogy ezek a lépések az orosz magánszemélyek letétbe helyezett pénzeszközeit is érinteni fogják. Erre egy orosz képviselő hívta fel a figyelmet.
Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását követően a rubel azonnal brutális zuhanásba kezdett. Az orosz jegybank így drasztikus lépésre szánta el magát: 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az irányadó kamatot.
A hajnali jegybanki döntés egy várható reakció volt a rubel inflálódására.
De elképzelhető, hogy az orosz gazdasági zuhanás megállítására ez nem lesz elegendő, és olyan eszközöket is be kell vetniük, amelyek már sokkal közvetlenebbül fogják érinteni a magánszemélyeket.
A múlt héten kirobbant ukrán katonai konfliktus olyan mértékben rázta meg az orosz gazdaságot, hogy minden eddigi megszokott és hagyományos gazdasági módszer lehet, hogy nem lesz elég arra, hogy megállítsa az orosz gazdaság zuhanórepülését.
Az Európai Unió gazdasági szankciói érintik a SWIFT-rendszerről való orosz gazdaság lekapcsolását, valamint számos gazdasági intézményt és személyt is. A drasztikus szankciók teljesen kikészíthetik az orosz gazdaságot, már most is óriási pánikot okoztak az orosz bankoknak.
Nyikolaj Arefjev, az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának (KPRF) Duma-képviselője a NEWS.ru-nak adott nyilatkozatában elmondta:
Ha blokkolják az összes külföldön lévő pénzt, akkor a kormánynak nem lesz más választása, mint hogy lefoglalja a lakossági betétjeit, hogy kijusson a gazdasági krízisből.
A képviselő nem kevesebb mint 60 ezer milliárd értékű rubelről beszélt.
Oroszország jelenleg mintegy 640 milliárd dollárnyi (több mint 211 ezer milliárd forint) arany- és devizatartalékkal rendelkezik. A Yahoo felhívja a figyelmet arra, hogy az oligarchák tőkéje nagyjából eléri a 158 milliárd dollár (több mint 52 ezer milliárd forint) értéket, és további 470 milliárd dollárnyi (több mint 155 ezer milliárd forint) tőkét jegyeznek. Az oligarchák ezt a vagyont többnyire külföldön tárolják.
Mint ahogy írtuk korábban, nagyon is racionális gazdasági lépés lenne az oroszoktól, hogyha a kriptopiac felé fordulnának. A kirobbant konfliktusnak volt hatása a kriptopiacra is, a bitcoin gyengült a dollárhoz képest. A kriptodevizákban rejlő lehetőségek ettől függetlenül csábíthatják az orosz piacot.
A kriptodevizákat a kormány feltehetően nem lenne képes lefoglalni, így az állampolgárok pénze ilyen értelemben biztonságban lenne.
Egy esetleges magántőkét érintő beavatkozás még jobban csalogatná a magánbefektetéseket a decentralizált fizetőeszközök felé.
Ezek névtelenséget garantálnak a tulajdonosok számára, és így biztonságot is adnak. Ráadásul határokon átívelő fizetőeszköz, így a további gazdasági szankciók is könnyen kijátszhatók így, ugyanis ezekhez a kriptopénzekhez feltehetően külföldön is hozzáférnének.
(Borítókép: Ukrán katonák Szeverodonyeck városában 2022. február 27-én. Fotó: Anatolii STEPANOV / AFP)