Hétfő reggel beszakadt a forint árfolyama, és történelmi mélypontra gyengült az euróval, a svájci frankkal valamint a dollárral szemben is. Varga Mihály és Szijjártó Péter szerint a forint az Ukrajnában zajló háború nyomán bevezetett európai és amerikai szankciós intézkedések miatt gyengül.
Újabb történelmi mélypontra került a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon hétfő hajnalban: az euró hat órakor még 387,94 forinton állt, magasabban a péntek esti 385,72 forintnál. Hétfőn volt olyan pillanat a bankközi devizapiacon, amikor 400 forintot ért egy euró.
Hajnalban a svájci frank árfolyama 384,51 forintról 387,55 forintra nőtt, napi maximuma eddig 399,0336 volt a TeleTrader adatai szerint. A dollár árfolyama 353,26 forintról 356,52 forintra nőtt a hajnali órákban, napi maximuma pedig 367,9 forint volt.
Reggel 8 óra körül átlépte a 390 forintos lélektani határt az euró árfolyama. 8.05-kor 390,2 forintot kértek egy euróért a bankközi devizapiacon. Ezt követően átmenetileg visszatért a 390-es szint alá, de a zuhanás később sem állt meg, 9.14-kor már 393,2 forintot ért egyetlen euró.
10 óra előtt néhány perccel 398,2 forint környékén mozgott az euró,
de reggel járt már 398,5 felett is, ami új történelmi mélypont az euróval szemben.
A svájci frank árfolyama 384,51 forintról szintén 398 környékére nőtt, míg a dollár árfolyama 353,26 forintról 366,8 forintra emelkedett – mindkét deviza esetében történelmi mélypontokról beszélhetünk.
Jelenleg úgy fest, hogy 400 forintnál állt meg reggel a forint zuhanása az euróval szemben: a TeleTrader adatai szerint egészen 399,9887-ig gyengül a forint az euróval szemben.
Ugyanakkor a TeleTraderen az is látható, hogy az egyik devizakereskedési platformon – ahonnan az adatok származnak – átlépte a 400-as szintet is euró/forint keresztárfolyam: a Forex JFD Banknál a napi maximum 400,012 volt, míg a Forex Morningstar All C adatsorában 400,0025 volt a legmagasabb.
A horvát kuna, a román lej és a cseh korona sem volt még ilyen drága – erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
Fél 11 után pár perccel úgy tűnt, hogy megállt a zuhanás: egy euróért már „csak” 397,7 forintot kértek a bankközi devizapiacon, egy órával később, fél 12 körül pedig már 396,7 forinton jegyezték az eurót. 13 órakor 395,7 forinton állt az euró – ez a TradingView adatai szerint még mindig 2,7 százalékos gyengülést jelent –, 14 óra előtt néhány perccel pedig már 393,5 forinton jegyezték az eurót.
Délután fél 3 körül már 392 forint alatt járt az euró, azonban fél 4-re ismét 393 közelébe gyengült az árfolyam. Ugyanekkor egy dollárért 359,8 forintot, míg egy svájci frankért 389,3 forintot kértek a bankközi devizapiacon.
Délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is megszólalt a forintgyengülésről.
Az Ukrajnában zajló háború nyomán bevezetett európai és amerikai szankciós intézkedések rendkívüli bizonytalanságokat okoznak az európai gazdaságban. Ezek a szankciók a magyar gazdaságnak is komoly nehézségeket okoznak, így forint is a brüsszeli szankcióknak az egyik áldozata
– idézi Szijjártó Pétert az MTI. A tárcavezető a forint árfolyamváltozása kapcsán kijelentette, hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli bizonytalanságok alakultak ki az európai gazdaságban, majd hozzátette, hogy a magyar gazdaságra az egyik legnagyobb veszélyt most az újabb, energiaszektort érintő szankciók jelentenék. A miniszter szerint „nyilvánvaló, hogy aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel, Magyarországgal akarja megfizettetni a szomszédságban zajló háborúnak az árát”. A tárcavezető a távirati iroda szerint leszögezte: a kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog olyan intézkedéseket támogatni, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását.
Hasonló véleményen a van a pénzügyminiszter is. Varga Mihály közösségi oldalára feltöltött videójában azt mondta, hogy „a magyar forint a brüsszeli szankciók áldozata, amelyek már most komoly veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak”. Szerinte a legnagyobb veszélyt a forintra és a magyar emberekre az jelenti, hogy lebegtetik a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra.
Aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a háború árát
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy ilyen intézkedést a kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog támogatni.
Varga Mihály a videót 15.02-kor publikálta a Facebookon, Szijjártó Péter mondatai a forintról pedig 15.51-kor jelentek meg az MTI-ben. A forint délután 3-kor 393-as szint körül mozgott az euróval szemben, 16.50-kor pedig 395,2 forinton állt az árfolyam.
Este 6 óráig némileg erősödni tudott a forint: pár perccel 18 óra előtt 393,4 forint környékén mozgott az euró a bankközi devizapiacon.
A háború miatt kialakult nemzetközi befektetői hangulat komoly hatással van a magyar fizetőeszközre, napok óta folyamatosan történelmi mélypontokat üt.
A forint árfolyama a feltörekvő devizákkal mozog együtt, és amíg tart az orosz–ukrán háború, addig jelentős forinterősödésre nincs igazán kilátás. Ugyanakkor Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint „egyszer úgyis vége lesz”. Szerinte talán a legnagyobb kérdés ekkor majd az lesz, hogy hová tér majd vissza az árfolyam – ezt jelenleg nem lehet megmondani.
Kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ülést tart – igaz, nem kamatmeghatározó ülést –, de a jegybank ezen az ülésen is dönthet a kamatokról, sőt akár rendkívüli kamatdöntés is jöhet. Az MNB múlt kedden jelentette be egyébként, hogy „kész bármikor beavatkozni a forint érdekében”. Az Indexnek akkor Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt mondta, hogy jelenleg még elhanyagolható a reálgazdasági hatás.
Török Zoltán hétfőn, amikor a forint árfolyama átlépte a 390-es szintet az euróval szemben, azt mondta az Indexnek, hogy
leginkább a lengyel és a magyar gazdaságot érinti a szomszédban zajló háború a két ország gazdaságainak kitettsége miatt.
Hozzátette, hogy a cseh jegybank már lépett, intervenciót vezettek be a korona védelme érdekében – a cseh jegybank több devizatartalékkal rendelkezik, mint a magyar. Viszont a lengyel złotyival együtt mozog a forintárfolyam, így ez most nem országspecifikus történet, sőt az euró is jelentősen gyengül épp a dollárral szemben.
Nagy kérdés, mit lép holnap (kedden) a jegybank, de Török Zoltán szerint újabb kamatemelés várható – az még kérdéses, hogy hozzányúlnak-e az alapkamathoz, vagy „csak” a kamatfolyosó változik. A múlt csütörtöki, 75 bázispontos emeléssel – az MNB 5,35 százalékon hirdette meg az egyhetes betéti tenderét – a jegybank megállítani ugyan nem tudta a forint gyengülését, de lassított rajta.
Ma reggel a złotyi és korona relatíve stabil, miközben a forint hatalmas gyengülésen, több mint 10 forintos leértékelődésen ment keresztül. Hasonlóra eddig egyszer, a pénzügyi válság idején volt példa, amikor 18,09 forinttal kellett többet adni egy euróért (2008. október 15-én) egyik napról a másikra – írta délelőtti kommentárjában az Erste elemzői csapata.
Közlésük szerint a szomszédunkban zajló háború miatt
rendkívül idegesek a piacok, extrém erős a kockázatkerülés.
Mivel az MNB a kamatemelést tartja a legerősebb fegyvernek a deviza gyengülése ellen, az Erste elemzői szerint további szigorító lépések jöhetnek a héten.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő hétfői cikkünket itt találja.
(Borítókép: Martiskó Gábor / Index)