A Center for Global Development (CGD) nevű amerikai kutatócég azt írta egy friss elemzésében, hogy az orosz–ukrán háború miatt akár 40 millió ember is a mélyszegénység sorsára juthat. Arra is figyelmeztettek, hogy egy Magyarországon foganatosított kormányzati lépés is súlyosbíthatja a válságot, és azt kérték, hogy mások ezt ne vezessék be.
Az elemzésben arra figyelmeztettek, hogy a háború miatt hosszú távon is drasztikusan megnőhet az energiahordozók és az élelmiszer ára, ezáltal pedig közvetve már nemcsak az ukránok, hanem más országok állampolgárainak is jelentősen romolhat az anyagi helyzetük.
Felidézték, hogy 2007-ben és 2010-ben már volt példa arra, hogy drasztikusan nőttek az élelmiszerárak világszerte. A 2007-es eset után a becslések szerint világszerte körülbelül 155 millió ember, a 2010-es után pedig 44 millió ember csúszott le a mélyszegénységbe.
Becsléseink szerint a 2022-es áremelkedés miatt legalább 40 millió ember kerülhet mélyszegénységbe
– írták a CGD elemzésében.
Ezzel összefüggésben a cég megemlítette azt is, hogy az élelmiszeripar területén bevezetett exporttilalmak csak súlyosbítják a válságot. Példaként pedig épp a Magyarországon március elején bevezetett gabonakiviteli tilalmat hozták fel.
Magyarország reflexszerű exporttilalma annak a tipikus példája, hogy mit nem szabad csinálni. Igaz, hogy szerencsére az ő lépésüknek csak kis hatása lesz a globális ellátásra, de a politikusoknak és döntéshozóknak nem szabad engedniük a nyomásnak, és a nyitottságot kell képviselniük
– írták, hozzátéve azt is, hogy 2007-ben India és Vietnám is hasonlóan korlátozta a rizsexportot, ami aztán önmagában megduplázta világszerte az árakat még úgy is, hogy közben a termelés és a kereslet egyáltalán nem változott.
Fontos, hogy Ukrajnán kívül a többi nagy, élelmet termelő ország nyitva tartsa a kereskedelmet
– szögezték le.
Az elemzőcég néhány olyan lépést is javasolt, amelyet szerintük meg kell hozniuk a döntéshozóknak azért, hogy elkerüljék a válság következményeit. Többek közt azt is hangsúlyozták, hogy
AZ OROSZELLENES SZANKCIÓKNAK SEMMIKÉPP SEM SZABAD KITERJEDNIÜK AZ ÉLELMISZERekre vagy a műtrágyára.
Ezenkívül az elemzésben írtak az energiaszektor áremelkedéséről is. E tekintetben annyit javasoltak a döntéshozóknak, hogy legyenek engedékenyebbek a klímavédelmi vállalások tekintetében, mert ezzel valamelyest csökkenthetik a energiaipari válságot.
Az elemzés konklúziójában megismételték a kijelentést, miszerint a döntéshozóknak tartózkodniuk kell az exporttilalmaktól azért, hogy ezek által ne súlyosbítsák a válságot, és ne okozzanak hiányt más országokban. Szerintük ehelyett célszerűbb, ha inkább a termelőket próbálják meg nagyobb mértékben segíteni, valamint aziránt tesznek lépéseket, hogy a nemzetközi piac megfelelően működhessen.
De a nyitott piacok mellett is elkerülhetetlen az árak emelkedése, és sok sebezhető országnak új erőforrásokra lesz szüksége azért, hogy megbirkózhasson a humanitárius szükségletekkel
– írták az elemzés végén, hozzátéve: a világ 20 legnagyobb gazdasági egységét tömörítő G20-aknak is figyelmet kell szentelniük erre a problémára.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök 2022. március 9-én. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)