Kína vezető tengeriolaj- és gázkitermelője, a CNOOC arra készül, hogy kivonul a Nagy-Britanniában, Kanadában és az Egyesült Államokban folytatott tevékenységéből, mivel Pekingben aggódnak, hogy ottani eszközeik és vagyonuk nyugati szankciók hatálya alá kerülhet.
A Kína és a Nyugat közötti kapcsolatokat régóta feszítik kereskedelmi és emberi jogi kérdések, ami tovább nőtt Oroszország ukrajnai inváziója után, amelyet Kína nem volt hajlandó elítélni.
Az Egyesült Államok a múlt héten azt mondta, hogy Kínának következményekkel kell szembenéznie, ha segít Oroszországnak kijátszani a nyugati szankciókat, amelyek olyan pénzügyi intézkedéseket tartalmaznak, amelyek korlátozzák Oroszország devizához való hozzáférését és megnehezítik a nemzetközi fizetések feldolgozását. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán megismételte a fenyegetést, bár azt is elmondta, hogy egyelőre nem látnak okot a kínai cégek büntetésére.
Viszont Kína vezető olaj- és gázkitermelő vállalata, a CNOOC nem kockáztat: már szépen csendben megkezdte a nyugati piacokról való kivonulásának előkészítését.
A vállalatok rendszeresen felülvizsgálják portfóliójukat, de a most készülő kilépés kevesebb mint egy évtizeddel azután történne, hogy az állami tulajdonú CNOOC belépett a három országba a kanadai Nexen 15 milliárd dolláros felvásárlásával. Az üzlet vezető globális kitermelővé tette a kínai bajnokot.
A Reuters számításai szerint az eszközök, amelyek az Északi-tengeren, a Mexikói-öbölben és nagy kanadai olajhomokprojektekben lévő nagy mezőkben való részesedéseket tartalmaznak, mintegy 220 000 hordó olajegyenértéket termelnek naponta. A múlt hónapban már olyan hírek keringtek a sajtóban, hogy a CNOOC felbérelte a Bank of Americát, hogy készítse elő északi-tengeri eszközeinek értékesítését, amelyek között szerepel a medence egyik legnagyobb mezőjében való részesedés is.
A kínai olajcég globális portfólió-felülvizsgálatot indított a tervezett nyilvános sanghaji tőzsdei bevezetése előtt, amely elsősorban alternatív finanszírozás megszerzésére irányul, miután tavaly októberben törölték amerikai részvényeinek tőzsdei bevezetését. Akkor a New York-i kereskedésből azért estek ki, mert az akkori elnök, Donald Trump rendeletet hozott arról, hogy nem lehet jelen az amerikai tőkepiacokon olyan cég, amely a kínai hadsereg tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll. A CNOOC-re pedig mind a kettő igaz.
A CNOOC kihasználja az olaj- és gázárak raliját is, amelyet Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója hajtott, és reméli, hogy vásárlókat vonz, mivel a nyugati országok igyekeznek a hazai kitermelést fejleszteni az orosz energiahordozók helyettesítésére.
A Nyugatról való távozással párhuzamosan a CNOOC új eszközök megszerzésére törekszik Latin-Amerikában és Afrikában, és a brazíliai, guyanai és ugandai nagy új kitermelési lehetőségek fejlesztését is előtérbe kívánja helyezni – értesült a Reuters.
A nyugati piacokról távozó döntés nem váratlan a CNOOC-től, amely sanghaji tőzsdei bevezetését megelőző tájékoztatójában már jelezte, hogy további nyugati szankciókra számít, amelyek érinthetik a működését.
Nem tudjuk megjósolni, hogy a vállalatot vagy annak leányvállalatait és partnereit érintik-e az amerikai szankciók a jövőben, ha a politika változik
– írták a befektetőknek szóló jegyzetben.