A világ és vele a pénzügyi szektor változik. Mekkora részt haraphatnak ki a piacból a neobankok a hagyományos bankok elől? A metaverzumban intézzük hamarosan a pénzügyeinket is? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szabályozói, a befektetői és a fejlesztői oldal képviselői a Budapest Startup Safari panelbeszélgetésén.
Mi jöhet még a kriptovaluták után? – Így bankolunk majd a jövőben címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Budapest Startup Safari első napján. A résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen trendek várhatók a pénzügyek terén, és a neobankok mekkora veszélyt jelentenek a hagyományos bankokra nézve.
A panelbeszélgetésen a szabályozói, a befektetői és a fejlesztői oldal is képviseltette magát. Tengely Márton, Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Faluvégi Balázs, a Fintech Szövetség fintech- és üzletfejlesztési szakértője, illetve Berényi Benjámin, a Péntech Solutions ügyvezetője és társalapítója vett rész. A beszélgetést Farkas Boglárka, a Magyar Bankholding Foundation műhelyének PR-menedzsere moderálta.
Elsőként arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi az idei év legnagyobb kihívást okozó és legforróbb fintech (fizetéstechnológiai) trendje.
Berényi Benjámin szerint a BNPL (buy now, pay later – vásárolj most, fizess később) fizetési megoldás az, ami most nagy népszerűségnek örvend. Ez a halasztott fizetést jelenti, amikor például egy webshopban vásárolunk, és ki tudjuk választani, hogy mennyi időn belül, mekkora részletekben fizetjük ki a terméket a teljes ár egyszeri kifizetése helyett.
Megemlítette, hogy az Egyesült Államokban az amerikai állampolgároknak már 56 százaléka legalább egyszer használta ezt a szolgáltatást egy friss kutatás szerint.
Hatalmas a növekedés ebben a szegmensben, de a szabályozása még nem alakult ki teljesen.
Fábián Gergely azt gondolja, az most a legforróbb trend, hogy a blokklánc-technológiát mennyire lehet fejleszteni és alkalmassá tenni arra, hogy a pénzügyi rendszert megfelelően tudja szolgálni.
Tengely Márton a beyond banking, vagyis a bankoláson túli szolgáltatások erősödésére számít. Az elmúlt néhány évben a bankok arra törekedtek, hogy a saját applikációjukban tartsák az ügyfeleket. Már olyan szolgáltatásokat ajánlanak, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a banki szolgáltatáshoz, de az ember mindennapi életéhez igen. Mindenki próbált ebből minél nagyobb területet lefedni, így már kriptokereskedelmi, befektetési szolgáltatást, szállásfoglalást, ételrendelést is lehetővé tesznek. Valószínűnek tartja, hogy idén több bank jelenik majd meg ilyen szolgáltatásokkal.
Faluvégi Balázs is úgy látja, hogy a BNPL a legforróbb trend most. Arra számít, hogy az új szereplők is egyre nagyobb körben építik be termékeik közé a befektetési szolgáltatásokat, de itt még van feladat. Jó példaként a Revolutot említette, de ott is csak bizományosi szolgáltatás érhető el, a vagyonkezelés még hiányzik. Annak ellenére, hogy a hitelezésben, a befektetési szolgáltatásokban van a legtöbb hozzáadott érték.
Tudnak-e a fintech cégek akkora teret hódítani a piacból, hogy az fájdalmas lesz a tradicionális bankoknak? A válaszokból az derült ki, hogy a szakértők úgy látják: nem kell „félteni” ezen piaci szereplőket. Faluvégi Balázs szerint a neobankok a konszolidáció irányába mennek. Úgy véli, látható, hogy a bankok „fintechesednek”, a kisebb neobankok pedig önállóan nem fognak túlélni. Arra számít, hogy a sikeres, nagy neobankok – például az N26, a Revolut – esetében még van növekedés. Mégis azt gondolja, hogy nem fogják tudni felforgatni a piacot. Nem azért, mert nincs szükség innovációra, hanem mert a hagyományos szereplők is egyre inkább reagálnak az új igényekre. Ennek a fogyasztók lesznek az igazi nyertesei. Ha egy hagyományos bank is tudja azt nyújtani, mint egy új szereplő, akkor a fogyasztók nagy részét már nem fogja érdekelni, hogy az mennyire „trendi”. Az újaknak is meglesz a helyük, de most már látszik, hogy nem fogják tudni felforgatni a piacot.
Tengely Márton hozzátette: azzal, hogy a nagy bankok is fintechesednek, kialakul majd az egészséges egyensúly.
Fábián Gergely elmondta, hogy a Digital Euro Survey felmérése alapján a jövő pénzügyi rendszere nagyban függ majd attól, hogy milyen lesz a jövő pénze. A válaszadókat az adatvédelem helyett inkább az érdekelte, hogy gyors, könnyen elérhető, egyszerű és biztonságos fizetési megoldások legyenek, és fontosnak tartották a biometrikus megoldásokat. A felmérésben részt vevők azonban nagyon ellenségesek voltak a bigtech cégekkel szemben. Bennük bíznak a legkevésbé, de a bankokban se nagy a bizalmuk. Ez visszavezethető arra, hogy még sokan emlékeznek a 2008-as pénzügyi válságra, a közelmúltban pedig itt volt a Covid, infláció van. Közölte: a felmérés is megerősítette, hogy sokan meg fogják égetni magukat azzal, hogy folyószámlán tartják a megtakarításukat.
A bankoknak technológiai céggé kell alakulniuk, de az innováció nem veszélyeztetheti a szabályozást.
Berényi Benjámin megerősítette, hogy sokan nem bíznak a bigtechekben és a bankokban. Korábban optimizmus volt akörül, hogy a neobankok majd új ügyfélélményt nyújtanak, de például néhány hete az N26 német neobanknál elkezdtek számlákat bezárni. Az ügyfelek kaptak egy e-mailt, hogy zárolták a számlájukat, mert gyanús aktivitásokat láttak azokon a cég pénzmosás elleni ellenőrzésekor. Utólag kellett bocsánatot kérniük, amiért egyik napról a másikra zárolták tömegesen a számlákat. Az viszont komoly bizalmi problémát vet fel az ügyfelek körében, ha egyik napról a másikra nem jutnak hozzá a pénzükhöz. Ezért a bizalmi probléma már a neobankokat is fenyegeti.
Úgy fogalmazott: az már látszik, hogy nem nagy banki forradalomról van szó. Sokkal inkább egy graduális fejlődésről, ahol a neobankok megijesztik a hagyományos szereplőket azzal, hogy kiharapnak egy nagy szeletet a piacból, nyomást helyeznek rájuk, de ebből tanulnak a nagy bankok is, és fejlesztenek, reagálnak az új igényekre.
Fábián Gergely közölte, hogy a jegybanknak nem az a célja, hogy csak a tradicionális bankok maradjanak pályán. Leszögezte, hogy akármilyen neobank is lesz, azt az MNB szabályozni fogja, a likviditáshelyzetet, a tőkehelyzetet, a betétesek pénzének a védelmét és a fogyasztóvédelmet. Szavai alapján örülnek a fintech cégek megjelenésének, mert versenyt generálnak, amivel a fogyasztók járnak jól.
Faluvégi Balázs nem biztos abban, hogy a fintechek előrenyomulást meg tudja akadályozni a magyar bankrendszer. Elsősorban a Revoluttól ijedt meg a hazai piac, de még szabályozási oldalról is lesznek konfliktusok a nagyobb fintechekkel.
A következő etapban szóba került a szuperappok előretörése. Ezek olyan applikációk, amelyek a hétköznapi élet minden területét lefedik, különböző szolgáltatásokat építenek be egy appba, és az ázsiai piacon már nagyon terjednek. Faluvégi Balázs szerint megjelent az a fogyasztói igény, hogy egy appon lehessen megoldani mindent, minél egyszerűbben. Ez a fejlesztői oldalon kihívást jelent.
Tengely Márton rácsatlakozott a gondolatmenetre, azt mondta, hogy a cégek már itthon is igyekeznek a saját appjukban tartani a felhasználóikat, és olyan ügyfélélményt kínálni nekik, hogy ne kelljen több alkalmazást letölteniük. A Foundation is dolgozik egy szuperapp létrehozásán. Hozzáfűzte: az nyeri a versenyt ezen a téren, aki a legszélesebb körű szolgáltatást nyújtja a saját applikációjában.
A Foundation szenior termékmenedzsere hangsúlyozta: a fintechek megjelenése nagyon jó hatással volt a bankokra, mivel már ők is digitalizálnak, és olyan kompetenciát, módszertant fejlesztenek ki, amivel képesek reagálni az új kihívásokra.
Fábián Gergely megerősítette, hogy a platformosodás felé tartanak a bankok. Ezt akarják a felhasználók, a Digital Euro Survey is ezt mutatta. A jogszabályi környezetnek ehhez kell alkalmazkodnia.
Farkas Boglárka felvetette, hogy 2010-ben még az időnk 90 százalékát töltöttük az offline térben és tízet az online-ban. Becslések szerint ez 2030-ra már 50-50 százalék lesz, amiben a koronavírus-járványnak is része van. Ebből kiindulva arra volt kíváncsi, hogy vajon a bankolás is átköltözhet-e majd a metaverzumba, és milyen szerepük lehet ott a bankoknak és a pénzügyi tranzakcióknak.
A résztvevők mind azt felelték, hogy még sok körülötte a bizonytalanság. Berényi Benjámin kezdte a válaszadást, kijelentette, hogy még az elején vagyunk ennek a trendnek, és nehéz megmondani, hogy milyen hatása lesz a bankolásra.
Fábián Gergely megjegyezte, hogy ha valami divatba jön, akkor visz mindent. Az NFT (non-fungible token) is hirtelen jött divatba, és annak is van jövője. Mivel a világ egyre digitálisabb, ezt nyilván a gazdaságnak, a pénzügyi rendszernek is követnie kell. Példaként megemlítette, hogy sokszor a pénz alkalmazkodott a gazdasági helyzethez. Amikor már nem lehetett árupénzzel fizetni, mert sokkal fejlettebb lett a gazdaság, innoválni kellett. Amikor nem volt elég a fémpénz, ismét újításra volt szükség. Nemcsak követi a pénz a gazdaságot, hanem hatalmas lehetőségeket is teremt. A metaverzumban is ez történik majd. Sok lehetőséget lát benne, de kétségei is vannak: „ez még a Vadnyugat”.
Tengely Márton biztos abban, hogy helye van a bankolásnak a metaverzumban. Az viszont még nem alakult ki, hogy minden tevékenységet online végezzünk. Elképzelhető, hogy használni fogjuk, de még nehéz rá válaszolni.
Faluvégi Balázs azt mondta, hogy szkeptikus a metaverzummal szemben. Még nem igazán látszik a gyakorlati haszna, és nem tűnik elég erősnek. Úgy véli, még két-három évet várni kell arra, hogy kiderüljön, átalakulnak-e emiatt a pénzügyi szokásaink.
(Borítókép: A Budapest Startup Safari panelbeszélgetése – Fotó: Sándor Katalin, Foundation)