Számtalan kérdés nyitott még a szerda reggeli bejelentéssel kapcsolatban: egyelőre úgy tűnik, hogy az idén év végével hatályba lépő teljes orosz olajimport-tilalom alól 2023 végéig szóló felmentést kaphat Magyarország és Szlovákia. Nagyon fontos, hogy most csak a kőolajimportról volt szó, és az Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia.
Az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolta kedden, az unió ennek megfelelően hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolaj-behozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.
de Magyarország 2023-ig felmentést kaphat az olajszankciók alól.
Tehát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szerda reggeli bejelentése alapján: az Európai Unió teljes behozatali tilalmat rendel el, maximum hat hónapon belül megszünteti a kőolajimportot Oroszországból. A tilalom érvényes minden orosz tengeri és csővezetéken szállított olajra, nyersolajra és a finomítottra is egyaránt.
Mi az átfogó embargót csak úgy tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg
– nyilatkozta korábban Hernádi Zsolt, aki kitért arra is, hogy nyolc év alatt a Mol 170 millió dollárt költött arra, hogy „30 százalék körül tudjunk finomítani tenger felől érkező alternatív olajat”. Szerinte a száz százalék eléréséhez
három-négy újabb év és nagyjából 550 millió dollár biztosan KELL.
Nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy ezek ráadásul „redundáns beruházások. Soha meg nem térülnek”. Ursula von der Leyen ma reggeli bejelentését követően elemzőkkel utánajártunk, hogyha a javaslatot elfogadják, akkor milyen lehetőségei vannak Magyarországnak és a Molnak.
Holoda Attila szerint fontos, hogy most csak az olajembargóról beszélünk. Szerinte, ha tényleg kapunk haladékot, azt a magyar kormány lobbizta ki.
Ha a Mol akarja, akkor ez gyorsabban is megvalósítható, mint 2023 vége. Szerintem megoldható, akár keverési technológiát is lehetne módosítani. Tehát azt a minőséget ki lehet keverni
– nyilatkozta az Indexnek Holoda Attila energetikai szakértő, aki szerint inkább az a probléma, hogy a beszerzések közötti árkülönbség lehet a húsba vágó a Molnak. Úgy látja, hogy egy ilyen embargó hatására előbb-utóbb rá lesz kényszerítve a vállalat, de a Hernádi Zsolt által nyilatkozott több mint 500 millió dolláros átállási költséggel egyetért.
Ez az összeg helyes lehet, viszont én arra helyezem a hangsúlyt, hogy a kikeverést kellene inkább a fókuszba helyezni. Ha ezt meg tudja oldani, akkor miért állítaná át a finomítókat? Harminc százalékban már ráadásul átállították
– véli az energetikai szakértő. Szerinte, ami mindenképpen már most látható, hogy az a fajta árrés, ami most a finomítókon van, az biztosan csökkenni fog, úgy látja, hogy az elérhető nyereségtartalom a Molnál mindenképpen kisebb lesz. De a szakértő szerint
ha a Mol korrekt módon fog eljárni, akkor az embereknek ezt nem kellene megérezniük.
Hernádi Zsolt legutóbb úgy nyilatkozott, hogy 3 év kell a finomítók átállására – korábban mondott 2-4 évet is. Mivel ezek technológiai kérdések, így üzleti titkok.
Az átállás szerintem 20 hónap alatt nagyon nagy valószínűséggel nem tud megvalósulni. A legnagyobb probléma a beterjesztett javaslattal, hogy nem tudunk egyelőre részleteket, és a Mol se nyilatkozott még konkrétan
– véli Gaál Gellért, a Concorde energetikai szakértője és vezető elemzője. Hernádi Zsolt az átállásra korábban 500-700 millió dollár költséget mondott. Gaál Gellért erre azt mondta, hogy a mostani ismeretek szerint és az eddigi számítások alapján a Mol elnök-vezérigazgatójának a becslése helyes lehet. „De ha ezen túl építeni vagy bővíteni kell, akkor az megint más kérdés lesz” – tette hozzá.
Az Indexnek nyilatkozó vezető elemző szerint a legnagyobb kérdés, hogy az olajfinomítók hogyan fognak működni az újrakalibrálás alatt. Szerinte ez egy komoly kivitelezési kérdés, hogy kényszerűen le kell-e állítani őket egy olyan időszakban, amikor relatívan dízelhiány van.
Az már most borítékolható, hogy nagy vita lesz arról, hogy mennyi időt kapjon Magyarország. Az elemző szerint egyértelmű, hogy a mi érdekünk az, hogy ennél nagyobb idősávot kapjunk.
Nem tudom, hogy ha végül lesz egy elfogadott dátum, azt mennyire kell pontosan betartani
– mondta lapunknak a Concorde energetikai szakértője és vezető elemzője.
A magyar külügyminiszter szerdán Üzbegisztánból, egy repülőtérről jelentkezett be Facebook-oldalán. Nyilatkozatában egyértelművé tette: ez a brüsszeli szankciós csomag felelősen nem támogatható, így ezt felelősen megszavazni nem fogják.
Bejelentkezését úgy folytatta:
Magyarország energiaellátása jelenleg biztosított, stabil alapokon és lábakon áll. Viszont ezt a biztos energiaellátást – Magyarország energiaellátásának biztonságát – ez a szankciós csomag teljes mértékben lerombolná. Ugyanis ezen brüsszeli szankciós csomag nyomán Magyarország a magyar gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése lehetetlenné válna. Ez nem politikai akarat hiányának a kérdése, ez a fizikai földrajzi infrastrukturális valóság.
Szijjártó Péter kitért arra, hogy Magyarország csak Oroszországból tud jelenleg a gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajat vásárolni. Szerinte ezt vezetéken tudjuk megtenni, és „Magyarországon technológiai szempontból orosz kőolaj feldolgozására van lehetőség”.
EZÉRT TEHÁT EBBEN A FORMÁBAN EZ A BRÜSSZELI SZANKCIÓS CSOMAG FELELŐSEN NEM TÁMOGATHATÓ, EZT FELELŐSEN MEGSZAVAZNI NEM TUDJUK
– mondta a külügyminiszter.
Az eddig hírek és nyilatkozatok alapján összességében elmondható, hogy még mindkét félnek lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz, hogy létrejöhessen egy minden félnek megfelelő kompromisszumos megoldás.
(Borítókép: Sergei Karpukhin / Reuters)