Számtalan kérdés nyitott még a szerda reggeli Ursula von der Leyen-bejelentéssel kapcsolatban. Egyelőre úgy tűnik, hogy az év végével hatályba lépő teljes orosz olajimport-tilalom alól 2023 végéig szóló felmentést kaphat Magyarország és Szlovákia. A kőolajimportról szóló előterjesztést az Európai Unió Tanácsának is jóvá kell még hagynia.
Szijjártó Péter tegnapi nyilatkozatában kitért arra, hogy Magyarország csak Oroszországból tud jelenleg a gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajat vásárolni. Szerinte ezt vezetéken tudjuk megtenni, és „Magyarországon technológiai szempontból orosz kőolaj feldolgozására van lehetőség”.
EZÉRT TEHÁT EBBEN A FORMÁBAN EZ A BRÜSSZELI SZANKCIÓS CSOMAG FELELŐSEN NEM TÁMOGATHATÓ, EZT FELELŐSEN MEGSZAVAZNI NEM TUDJUK
– mondta a külügyminiszter. Szijjártó Péter nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy azt elfogadhatónak találnák, ha a vezetéken érkező orosz kőolajra nem vonatkoznának a szankciók.
Szerda délután Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is nyilatkozott. Az interjúban kitért arra, hogy Magyarország csak abban az esetben tudja elfogadni a legújabb oroszellenes büntetőintézkedéseket, ha garanciákat kap arra vonatkozóan, hogy nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát. Arra a kérdésre, hogy megvétózzák-e a döntést, Kovács Zoltán azt mondta:
Röviden: igen. De arra emlékeztetnék, hogy az Európai Unió így működik. Ez egy olyan javaslat, amely Brüsszelből […] az Európai Unió adminisztratív, bürokratikus központjából jön, és nem az uniós tagállamoktól
– fogalmazott nyilatkozatában, majd azt is hozzátette, hogy pontosan tudják, hogy amit javasolnak, az a magyar érdekek ellen szól, és hogy ha megtesszük, romokba döntjük a magyar gazdaságot. Egy későbbi nyilatkozatában Kovács Zoltán úgy nyilatkozott, hogy
A FIZIKAI REALITÁS AZ, HOGY MAGYARORSZÁG TENGERPARTOK NÉLKÜLI ORSZÁG, ÉS EGYSZERŰEN NEM LEHET MÁSKÉPP OLAJAT BEHOZNI AZ ORSZÁGBA, MINT VEZETÉKEKEN KERESZTÜL.
Lapunk szakértő bevonásával megpróbált utánajárni, hogy lehet a 2023-as céldátumot teljesíteni.
Lapunk Kaderják Péter egyetemi oktatót, a BME Zéró Karbon Központ vezetőjét is megkereste, aki a többi szakértővel összhangban úgy látja, hogy
A MOLBAN MEG VAN EZ A KÉPESSÉG ARRA, HOGY VÉGRE TUDJA HAJTANI A FELADATOT.
Felhívta a figyelmet arra, hogy eddig is fordult már olyan elő, hogy nem orosz kőolajat kellett feldolgoznia a vállalatnak. Az egyik legfontosabb érv az olajembargóra az, hogy az orosz–ukrán háború véget érjen, és a kőolajembargó az egyik leghatásosabb eszköz, hogy kikényszerítse ezt Oroszországtól.
Kaderják Péter szerint kivételes, hogy haladékot kaphatunk. Tehát ilyen értelemben megértette és kivételnek kezeli a magyar és a szlovák igényt az Európai Bizottság. Szerinte ellátásbiztonsági szempontból ez elfogadható megoldást tud eredményezni, és figyelembe kell venni a körülményeket is. Indokolt lehet mind kormányzati, mind állampolgári oldalról olyan intézkedés, amely csökkenti az energiafelhasználásunkat.
A Nemzetközi Energiaügynökség több pontban is összefoglalta, mit lehetne tenni. Ezeket a pontokat érdemes megfontolni
– mondta lapunknak Kaderják Péter. Szerinte most több nyomás is nehezedik a Molra. Jelenleg az átállás és az árkorlátok miatt relatív keresleti többlet van. Ha ezt a két problémát egyszerre kell kezelnie a cégnek, akkor rendkívül bonyolult feladat előtt áll – hangsúlyozta a BME Zéró Karbon Központ vezetője.
A szlovák kormány is figyelmeztetett, hogy nem tudja elfogadni az Európai Bizottság jelenlegi tervezetét, és időt kért az alternatív ellátási csatornák megtalálására.
Karol Galek, az energiapolitikáért felelős gazdaságiminiszter-helyettes a Politicónak nyilatkozott. Ebben elmondta, hogy Szlovákia nem ellenzi, hogy szankcionáljak Moszkvát. Bele szeretnének menni minden olyan intézkedési csomagba, amelyekkel nyomást tudnak gyakorolnak Vlagyimir Putyinra.
A bizottság mostani javaslata azonban – miszerint Szlovákiának és Magyarországnak plusz egy évet adjanak az embargóhoz való alkalmazkodásra – egyszerűen nem elég, nyilatkozta Karol Galek. Majd úgy folytatta, hogy legalább három évre van szükségük. A szlovák energiapolitikáért felelős gazdaságiminiszter-helyettes úgy fogalmazott, hogy
A 2025-ös év vége az az időpont, amikorra képesek leszünk a csővezetéket megerősíteni és a technológiára felkészülni. De még ez a határidő is szűkös lenne.
Szerinte a most beterjesztett hatodik szankció tönkretenné Európa gazdaságát.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Oroszország elleni gazdasági szankciókról szóló vita során az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban, Kelet-Franciaországban 2022. május 4-én. Fotó: Patrick Hertzog / AFP)