Balogh József energiapiaci szakértő szerint napi négymillió dollár (1,5 milliárd forint) extra bevétele származik a Molnak abból, hogy nagyobb részben orosz kőolajat használ.
A szakértő elmondta, hogy körülbelül 180 ezer hordó Magyarország napi olajfelhasználása, melynek megközelítőleg 65 százalékát teszi ki az orosz olaj.
Balogh József az RTL Klub híradójával közölte, hogy a 480 forinton rögzített üzemanyagár jelentős többletköltséget okoz a Molnak.
Holoda Attila energetikai szakértő korábban arról beszélt, hogy szerinte a Mol mostani kommunikációjában technológiai kérdésekkel leplezi azt, ami valójában a vállalat profitjáról szól.
A napi.hu arról írt, hogy a Mol Nyrt. napokban közzétett beszámolója alapján nagyot emelkedtek a vállalat downstream árrései: a csoportszintű finomítói marzs megtízszereződött februárhoz képest, ami hordónként 33,7 dollárt jelent.
Mindez nagyjából leköveti a Brent-Ural-különbözetet is, azonban a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint ez arra is utal, hogy a magyar olajtársaság kedvezményt is kaphat az orosz olajra: szerintük az energiaárak, valamint a feldolgozási folyamat költségei önmagukban csak egy 25-29 dollár körüli finomítói marzsot jelentenének.
A lapnak két olajipari szakember is azt mondta, hogy a korábbi évek marzsai alapján úgy becsülik: bizonyos időszakokban akár 20-30 százalékos kedvezménnyel is vásárolhatott a magyar nemzeti olajtársaság orosz olajat. Szerintük
ekkora kedvezményes ár- és marzsszintek mellett teljesen érthető, ha a magyar olajtársaság és az Orbán-kormány ellenáll az orosz olajra kivetett embargónak.
A Mol átállítása - a napi.hu által megkérdezett szakértő szerint - azon az oldalon jelenthet nagy veszteséget, ha az alapolajat más forrásból kell beszerezni, és más forrást keverni kell ahhoz is, hogy olyan elegyet kapjanak a finomításhoz, amit az orosz olaj eleve teljesíteni képes. Ám technológiai értelemben ez egyáltalán nem jelent kihívást. Annál is inkább így van ez, mert a Mol már jelenleg is 30-35 százalékban arab olajból dolgozik.
Korábban az Index is beszámolt arról, miszerint többen attól tartanak, hogy az Európai Bizottság végül elállhat az orosz olajembargó ötletétől. Ugyanis egyes tagállamok ellenzik azt a javaslatot, hogy a tilalom bekerüljön a hatodik uniós szankciós csomagba.
Kering egy elképzelés Brüsszelben arról, hogy daraboljuk fel a szankciós csomagot, amelynek kilencven százalékában már megegyeztünk, és hagyjuk ki az olajembargót. Roppant kínos, viszont pragmatikus, mert így maradna idő teljesen átbeszélni az olajembargó kérdését
– mondta a Politicónak egy, a belső ügyekre rálátó uniós diplomata.
Később az M1-nek küldött válaszában reagált az Európai Bizottság, cáfolva a lap forrásait. A brüsszeli végrehajtó testület szóvivője azt is leszögezte, hogy Brüsszel kitart az olajembargó ötlete mellett.
Pénteken egy brüsszeli diplomata az Indexszel azt közölte, hogy az Európai Unióban jelenleg több tervezet is napirenden van az olajembargóval kapcsolatban. Az olajembargó bevezetését érintően egyeztetések zajlanak
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy még mindig várják Brüsszel azon javaslatát, amely nyomán el tudnák fogadni a szankciós csomagot. Ha ilyen nem lesz, akkor a magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a vezetékes orosz olajat vegyék ki a szankciós csomagból időkorlát nélkül.
Az orosz–ukrán háborúról szóló szombati percről percre közvetítésünket itt olvashatja.