Nem egyeztek meg az uniós vezetők a hatodik Oroszország elleni szankciócsomagról. Josep Borell szerint azonban Magyarország aggodalmai nem politikai, hanem gazdasági jellegűek.
Mint arról beszámoltunk, nem született megegyezés az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik, az olajszállítást is magában foglaló európai uniós szankciós csomagról, az intenzív tárgyalások folytatódnak.
Az egynapos brüsszeli tanácskozás után Josep Borrell közölte: Továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása. Kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező, gazdasági jellegű nehézségeit.
Magyarország semmilyen politikai kifogást nem fogalmazott meg, problémái gazdaságiak
– emelte ki Borell. Hozzátette: „Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, akik kiszabják őket”.
Szavai szerint a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek. Egy dologban azonban már most egyetértés van, abban, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától.
Meg kell szakítanunk ezt az erős köteléket, mely nagyon sebezhetővé tesz bennünket
– fogalmazott.
Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: Az Európai Unió nem fog elismerni egyetlen olyan négyzetkilométernyi területet sem, amelyet Oroszország vett el Ukrajnától. „Nem engedjük meg, hogy Moszkva Ukrajna akár csak egyetlen területére is igényt tartson” – fogalmazott.
Az uniós diplomácia vezetője közölte: a külügyminiszterek úgy döntöttek:
további 500 millió eurót biztosítanak Kijev számára fegyvervásárlás céljából.
Így az EU által erre a célra elkülönített teljes összeg 2 milliárd euróra emelkedett.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki vendégként részt vett az ülés egy részén, a tanácskozás végén adott nyilatkozatában azt monda, az Európai Uniónak le kell állítania az orosz olaj- és gázimportot, különben azt kockáztatja, hogy kétszer fizeti meg az ukrajnai háború költségeit. Ha ugyanis az uniós tagországok továbbra is Oroszországtól vásárolnak gázt és olajat, az azt jelenti, hogy az EU fizet Oroszországnak az energiaellátásért, miközben pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának – mondta. Kijelentette továbbá, hogy az EU energiaimportjával továbbra is „finanszírozza az orosz hadigépezetet, annak agresszióját és atrocitásait”.
Az uniós szankciókkal és Magyarországgal összefüggésben feltett kérdésre válaszolva azt mondta: A két ország évszázadok óta szomszédos, és ahogy a múltban, most is megoldást kell találniuk a problémákra. Kijelentette: megérti, miért nem sikerül az olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot elfogadni Oroszországgal szemben, az azonban az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak.
Nem az én dolgom, hogy retorikai harcot vívjak a magyar hatóságokkal, ezt a kérdést az Európai Uniónak kell megoldania
– fogalmazott. Hozzátette, hogy az újabb szankciós csomag elfogadása és az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós fegyvertámogatás ügye jól halad. Sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy késik országa uniós tagjelölti státuszának megadása. „Ukrajna nem reménykedik azonnali tagfelvételben, de úgy ítéli meg, hogy nincs észszerű magyarázata a tagjelölti státusz elutasításának” – mondta az ukrán külügyér. Kuleba hangsúlyozta továbbá:
Ukrajna ellenez minden olyan uniós megszorító intézkedést, amelynek nem része az Oroszországból származó olajat sújtó embargó.
Végezetül visszafordíthatatlannak nevezte az újabb szankciós csomag elfogadásának folyamatát Oroszországgal szemben, és a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását szorgalmazta mindaddig, amíg „Ukrajna meg nem nyeri a háborút”.
Szijjártó Péter külgazdsági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: A magyar kormány sosem fogja megengedni, hogy az emberekkel fizettessék meg a háború árát, legyen szó a fizikai biztonságról, az energiabiztonságról vagy a gazdaság biztonságáról.
Kijelentette: Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok nem fogadhatók el. Magyarország azt javasolta: ha az Európai Unió szeretne olajembargót bevezetni, adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez a legegyszerűbb megoldás, amely kielégíti a brüsszeli igényeket, és nem hozza rendkívül nehéz helyzetbe azokat az országokat, amelyek csővezetéken kapnak kőolajat.
(Borítókép: Melanie Joly kanadai külügyminiszter és Josep Borrell az EU Tanácsának székhelyén. 2022. május 16-án Brüsszelben. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)