Az Európai Unió tagállamainak vezetői hétfőn és kedden EU-csúcs keretében találkoznak, hogy utolsó kísérletet tegyenek az orosz olajimportra vonatkozó szankciókról való megegyezésre. Óriási diplomácia párharc lesz a hét elején, ami talán sokkal hosszabb távon meghatározhatja Európa jövőjét, mint elsőre gondoljuk. Brüsszelben a hatodik szankciós csomagot tárgyalják meg Moszkvával szemben.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője reményteljes hangot ütött meg a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóról, de a 27 tagország vezetői kevés konkrét eredményre számítanak. Olyan forgatókönyv is lehetséges, miszerint az olajembargó körüli patthelyzet miatt nem kerülhet napirendre szélesebb körű szankciócsomag.
Hétfő délután már képesek leszünk megállapodást ajánlani a tagállamok vezetőinek
– nyilatkozta a Reutersnek az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
A csúcstalálkozó leginkább kézzelfogható eredménye talán a kilencmilliárd euró értékű uniós hitelcsomagról, Ukrajna támogatásáról szóló megállapodás lehet. A csúcstalálkozó következtetéseinek a Reuters által látott tervezete szerint a vezetők támogatják egy nemzetközi alap létrehozását Ukrajna háború utáni újjáépítésére, amelynek konkrétumairól később döntenek.
A tervezet szerint a vezetők megvizsgálják az emelkedő energiaárak megfékezésének lehetőségét. Olyanokat vizsgálnak, mint például egy ideiglenes árplafon bevezetése – hasonlóan a magyar rendszerhez – és megvalósíthatósága. A további pontok között szerepel a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése és a nemzeti kézben lévő energiahálózatok határokon átnyúló összekapcsolása. Nem utolsósorban kitérnek a befagyasztott orosz vagyon elkobzására is.
Vasárnap hosszú posztban konkrétan ismertette Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a magyar álláspontot, amely szerint „Magyarország csak abban az esetben támogatja az új szankciós csomagot, ha annak nem a magyar családok és vállalkozások fizetik meg az árát”. Orbán Balázs úgy fogalmazott, hogy ehhez „Brüsszelnek garanciát kell vállalnia arra, hogy a Magyarországra érkező vezetékes szállítású kőolaj felmentést kap, és biztosítania kell az Adria kőolajvezeték kapacitásbővítését, amely a vezetékes szállítás esetleges leállása esetén lehetővé tenné a tengeren keresztüli olajszállítást” – ahogy arról korábban mi is beszámoltunk.
Ez a garancia különösen fontos, hiszen ukrajna a napokban hangot adott annak, hogy bármi megtörténhet a Barátság kőolajvezetékkel
– hívta fel rá a figyelmet Orbán Balázs.
Lapunk úgy értesült, hogy a csővezetéken érkező orosz olaj mentességet kap az embargó alól,
HA A MOL vállalja, hogy nem értékesíti európa további országaiban AZ URALI TÍPUSÚ OLAJAT,
továbbá ha megkapjuk arra a korábban is említett forrásokat, hogy a magyar finomítóinkat átállítsuk. A továbbértékesíti tilalom új fejlemény lehet, de logikus döntésnek tűnik, hogy ez a gyakorlatban hogyan lesz kivitelezve, az további fontos kérdéseket vet fel.
Az EUrologus most úgy értesült: a tagállami vezetők célja, hogy mindenképpen politikai egyezségre jussanak a kérdésben, ezért információink szerint Magyarország megkaphatja a szankciók alóli mentesítést. Egy magas rangú tanácsi tisztviselő szerint ez azt jelenti, hogy
az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadát sújtják behozatali tilalommal
– ahogy arról a HVG is beszámolt, hozzátéve, hogy Orbán Viktor kérése értelmében a vezetékes olajat egyelőre nem érinti a szankció. Legkorábban vélhetően a júniusi csúcstalálkozón térnek vissza erre a politikusok.
A Reuters információi szerint az Európai Unió vezetői nem tudnak majd megállapodni a hétfő-keddi brüsszeli csúcstalálkozón az orosz olajembargóról. Megérkezésükkor a vezetők közölték, hogy a hetek óta tartó alkudozás nem járt eredménnyel, bár bíznak abban, hogy a jövőben megállapodásra jutnak.
Nem számítok arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízom benne, hogy utána sikerül
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hírügynökségnek, hozzátéve, hogy az EU már öt szankciós csomagot sikerrel kidolgozott, és „ez a munka sohasem könnyű és ugyanaz a helyzet a hatodik csomaggal is”.
A bizottság és az EU soros francia elnöksége az elmúlt öt napban azon dolgozott, hogy előrelépjen ezzel a tervezettel, de megállapodást még nem sikerült elérni.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is nyilatkozott az EU-csúcsról, és azt mondta, hogy meglátása szerint nem állnak jól a dolgok az olajembargó tekintetében. A magyar miniszterelnök azt is elmondta, hogy a vezetékes olajra vonatkozó kivétel jó megoldás lenne. A kormányfő szerint ennél a forgatókönyvnél is további garanciákra lenne szükség.
Orbán Viktor kijelentette, hogy egyelőre semmilyen megegyezés nem született, és úgy fogalmazott az ülés előtt:
Nehéz helyzetben vagyunk a bizottság felelőtlen magatartása miatt
– idézi a kormányfőt a Reuters.
Magyarországnak jó az a megoldás, amelyet az Európai Tanács választani kíván, hogy az embargó a tengeri szállításon érkező, Oroszországból érkező olajra terjedjen ki, a vezetéken érkezőre pedig ne – ezt Orbán Viktor jelentette ki Brüsszelben, az uniós tagállami vezetők soron kívüli, kétnapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn. Újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarországnak ez jó megoldás, ami azt jelentené, hogy
nem dobják le az atombombát a magyar gazdaságra, hanem tud működni továbbra is, ahogy eddig.
Majd kiemelte, hogy a vita tétje az, hogy ha az Oroszországból csővezetéken érkező olajszállítással valami történne, vagyis nem érkezik vezetéken orosz olaj, akkor legyen Magyarországnak joga tengeren keresztül beszerezni és másként eljuttatni azt az országba.
Ez a garancia, ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk
– fogalmazott a kormányfő.
Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország kész támogatni az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagját, ha abban szerepel megoldás a magyar energiaellátás biztonságának szavatolására: a jelenlegi javaslat azonban rossz. Előbb megoldásokra van szükség, majd a szankciókra.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az uniós szankciókból profitot a nyugat-európai olajcégek gyűjtenek be elsősorban, ami azt jelenti, hogy ők a szankciós politika legnagyobb nyertesei. Magyarország extraprofithoz nem tud jutni, mert olyan beruházásokat – köztük csővezeték építését és az olajfinomítók átalakítását kellene végrehajtania –, amelyek nagyon sok pénzbe kerülnének.
A termék pedig végül drágább lenne a magyar embereknek, mint a mostani
– mondta a magyar kormányfő, aki nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy „ezt nem engedjük, hogy bekövetkezzen”.
(Borítókép: A Mol Dunai Finomítója Százhalombattán 2022. május 5-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)