Valószínűleg Oroszországnak még jobban Kína és India számára kell értékesítenie az olaját, mivel az Európai Unió jelentősen csökkentheti annak importját. A két hatalmas országon kívül viszont Ázsiában kevesen képesek feldolgozni ezt a típusú nyersolajat, melyet eddig Európa országai vásároltak meg az oroszoktól. A kérdés inkább az, hogy jut el Ázsiába elég szállítóhajó.
Az EU vezetői megállapodtak, hogy részleges embargót vezetnek be a tengeren szállított orosz kőolajjal szemben, ami Oroszországnak akár évi 10 milliárd dolláros exportbevétel-kiesést is okozhat – írja a Bloomberg a saját számításaira hivatkozva. Azóta a szankciós csomag újra veszélybe került, mert Magyarország megvétózta, hogy Kirill pátriárka ellen is büntetőintézkedéseket vezessenek be, de várhatóan az olajembargót így vagy úgy, de bevezeti az államszövetség az év végéig.
Bár most időt nyert, de Oroszország az Ural-kőolajnak új piacot kereshet, Ázsiában azonban csak korlátozottan lehet ezt értékesíteni, mivel kevés ország képes azt feldolgozni. Például Srí Lanka és Indonézia sem rendelkezik az erősen kéntartalmú olajok nagy mennyiségű finomításához szükséges technológiával.
Kínának és Indiának vannak olyan finomítói, amelyek képesek feldolgozni az Ural típusú olajat, ezért előfordulhat, hogy az oroszoktól a szükségletüknél is több olajat vesznek. A kereskedők elmondása szerint a hónapokig tartó koronavírus miatti járványügyi lezárások után a kínai finomítók újra kedvet kaphatnak ahhoz, hogy több olajat vásároljanak az oroszoktól.
Mivel Kína és India az oroszok ukrajnai inváziója óta jelentős mennyiségű orosz kőolajat vásárolt, ezért valószínű, hogy korlátozott mennyiséget akarnak majd beszerezni.
A Vortexa Analytics becslése szerint Kína tengeren szállított orosz olajimportja májusban átlagosan napi 1,1 millió hordóra emelkedett, miközben az első negyedéves adat 750 ezer hordó, a 2021. évi átlag pedig 800 ezer hordó volt – számolt be a CNBC.
Csővezetéken keresztül Kína átlagosan napi 800 ezer hordó orosz olajat kap kormányzati megállapodások alapján, a májusi behozatalt pedig napi 2 millió hordóra növelné, ami Kína összkeresletének 15 százaléka. Ha a tervet tartani tudják, az olajeladások tompíthatják a szankciók orosz gazdaságra vonatkozó hatását.
A már majdnem biztos olajembargó arra kényszerítheti Oroszországot, hogy a kőolajat kedvezményesen adja el Ázsiába, ahol a határidős Brent-árfolyamnál már most is hordónként körülbelül 34 dollárral olcsóbban sikerül azt eladnia – írta meg a Bloomberg.
Az orosz gazdaság olajembargó miatti tízmilliárd dolláros potenciális vesztesége nagyon elenyésző ahhoz a 270 milliárd dolláros várható bevételhez képest, amelyet az idei év orosz energiaexportjára prognosztizálnak.
Az olajembargó mellett az Európai Unió a legfrissebb, a héten majdnem elfogadott szankciós csomagjában két másik fontos korlátozás is szerepel, amelyek a nyersanyag-kereskedelemre vonatkoznak. Egyrészt már korábban bejelentette Brüsszel, hogy a hajózásban a kgfb-nek megfelelő kikötői biztosításokat, hajóbiztosításokat és viszontbiztosítások esetében megtiltja az európai cégeknek, hogy orosz felségjelzésű és tulajdonú hajókkal üzleteljenek. Vagyis lényegében ezek nélkül a tankerek és szállítók nem köthetnének ki a világ legnagyobb kikötőiben, mint arról a Lloyd's List hajózási elemzőcég is írt. Bár várhatóan ezt egy orosz biztosító megoldhatná, vagy kereshetnek olyan partnert, amelyik ezt a korlátozást nem alkalmazza.
Másrészt Oroszország európai részéről azért is lehet problémás a kőolaj Ázsiába szállítása, mert az új szankciós csomag már eltiltaná az európai szállítmányozási cégeket, hogy orosz kőolajat fogadjanak be. Az erre vonatkozó korlátozás a jelenlegi tervek szerint hat hónap múlva élne, ami nagy érvágás lehet az oroszoknak, mivel a legnagyobb mennyiségben európai tankerek visznek Ural típusú olajat. Szabad hajózási kapacitások a koronavírus-járvány óta nem igazán vannak a logisztikában. Így bár lehet, hogy Kína és India megvásárolná a felszabadult orosz kőolaj-kapacitásokat, de azok elszállítása nehézkessé válhat.
A Politicónak nyilatkozó hajózási szakértő, Richard Meade viszont úgy látja, hogy akár könnyedén kijátszható is lehet ez a szabályozás: akár a nyílt tengeren is összekeverhetik más országból származóval az orosz olajat, amelyet így aztán például kazah vagy türkmenisztáni szállítmánynak nevezhetnek. Fontos lesz így, hogy Brüsszel talál-e megfelelő szabályozást, amely ezt lehetetlenné teszi az európai tankerflottának.
(Borítókép: Kínai zászló a sanghaji Sinopec Shanghai Gaoqiao Company finomítójánál 2018. március 22-én. Fotó: Johannes EISELE / AFP)