A kormány szigorúan felszólította a bankokat és az értékpapír-kereskedőket, hogy a rájuk kivetett tranzakciós illetéket ne fizettessék meg az ügyfeleikkel, mert abban az esetben válaszlépésekre számíthatnak. Több szakértőt megkérdeztünk, hogy ennek ellenére számítanak-e arra, hogy közvetlen módon is lesznek-e emiatt díjemelések.
Ahogy már megírtuk, a kormány a tranzakciós illetéket az értékpapírok vételére is kiterjeszti, valamint az illeték eddig 6 ezer forintos maximuma 10 ezer forintra emelkedik. A befektetési vállalkozások, az árutőzsdei szolgáltatók, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, valamint a KELER Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámlára vagy saját számlára történő megvétele után a szolgáltatóknak kell majd befizetniük ezt a terhet az állami költségvetésbe.
A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán, tartós befektetési értékpapírszámlán és nyugdíj-előtakarékossági számlán) jóváírt értéke (vételára). Ha ez az érték külföldi pénznemben van, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítani. A tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint lesz.
A Mazars Könyvszakértő és Tanácsadói Kft. adóigazgatója, H. Nagy Dániel az Index megkeresésére elmondta, hogy a 2022. évi költségvetés előirányzata 232,5 milliárd forint tranzakciós illeték állami bevételt tartalmazott, míg az emelés hatására ennél már 50 milliárddal több, azaz 282,5 milliárd forint befolyásával számolhat az állami költségvetés. A szakértő azt is hozzátette, hogy a jövő évre vonatkozó 2023. évi előirányzat 323,5 milliárd forint tranzakciós illetékből származó állami bevétellel kalkulál, hiszen akkor már az illetékemelés hatása nemcsak törtévre, hanem már mind a 12 hónapra kihat majd.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét, Ruszin Zsoltot pedig arról kérdeztük, hogy szerinte mennyi az esélye annak, hogy a bankok a tranzakciós illeték emelésének többletterhét díjemelések formájában megpróbálják átterhelni a lakosságra és a vállalkozásokra.
Ruszin Zsolt szerint a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb annak az esélye, hogy egy esetleges költségáthárítást a kormány valamilyen módon megtorolhat. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is pontosan ezt ígérte a május végi, a különadók részleteit ismertető Kormányinfón.
Azt gondolom, hogy a kormány rendelkezik azzal a szürkeállománnyal, ami a továbbterhelés esetére még további adót vet ki arra az adott (szerk.: pénzintézeti) adózóra. Tehát meglesz a technikája, ami miatt a továbbterhelésnek nem lesz értelme
– fogalmazott a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.
Hozzátette, hogy a tranzakciós illeték 2012-ben és 2013-ban történt fogyasztókra terheléséhez hasonló ezúttal nem lesz lehetséges. Szerinte a bankok akkor rutinosak voltak, és egyértelműen közölték, hogy a banki költség pontosan a tranzakciós illeték mértékével fog emelkedni. Sőt, le is írták, hogy pont azért emelkedik annyival, mivel bevezették a tranzakciós illetéket. Úgy véli, most ezt nem mernék megtenni.
Ruszin Zsolt szerint most a pénzintézetek esetében és az értékpapír-kereskedelmet végzőknél is komoly aggályok merültek fel, hogy következmények nélkül megtörténhet-e a továbbterhelés.
Nem tudom, hogy milyen módszerrel készül a kormány, nyilván ezt nem mondja meg, mert akkor fel lehetne rá készülni. A pénzintézetek csak meg fogják érteni, hogy a kötelezettség teljesítését az ő pénzükből akarja megvalósítani az állam, és nem pedig úgy, hogy azt továbbterheljék. Arra eddig még nem nagyon volt példa, hogy az állam megbüntette volna azokat, akik pluszbevételt akartak volna szerezni, de a tranzakciós illeték átterhelése esetén most valós lehet a büntetés
– tette hozzá az alelnök.
Ruszin Zsolt szerint a gazdasági szereplőknek gazdálkodniuk kell, és úgy véli, hogy egy ilyen különadó bevezetése esetén nem beszélhetünk gazdasági kiszámíthatóságról: a vállalatokat az ilyen lépések folyamatos újratervezésre kényszeríthetik.
Véleménye szerint komoly vállalatok fogják faképnél hagyni az országot a kiszámíthatatlanság következtében: értékpapír-kereskedők és talán kisebb biztosítók is. Szerinte egyik pillanatról a másikra olyan brutális fordulatokat tud venni az adópolitika, hogy ehhez nem lehet alkalmazkodni. Ruszin szerint „úgy csinál a kormány, mintha úgy lehetne megadóztatni az országot, hogy annak hatása az állampolgárig ne jusson el”.
Annyiban érdemes árnyalni a szakértő véleményét, hogy egyelőre még semmilyen cég nem jelezte, hogy a kivonulást fontolgatná. A kormány valószínűleg számolt is ezzel a lehetőséggel, felmérhette, hogy a vállalatok nem az ilyen különadók meglététől teszik függővé, hogy egy adott országban befektetnek-e, vagy maradnak-e. A vállalatok pénzügyi tervezésének több évtizedet fel kell ölelnie, amikor arról döntenek, hogy egy adott országban tevékenységet szeretnének végezni, és nem jellemző rájuk, hogy egy rövid távra tervezett különadó bevezetése miatt elhamarkodott kivonulási lépésre szánják el magukat. A félmilliárd forintnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégekre 2021 nyarán vetettek ki különadót, de a külföldi láncok nem távoztak az országból.
A vállalatok ilyenkor újraelemzik a lehetőségeiket, kiszámolják és racionalizálják a magyarországi tevékenységük pénzügyeit, de önmagában egy különadó kevés lehet ahhoz, hogy egy érintett országban feladják az üzleti tevékenységüket. Egy társaság esetleges kivonulásához arra is szükség van, hogy a különadón kívül más pénzügyi/jövedelmezőségi/adópolitikai/jogszabályi problémájuk is legyen az adott országban.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Szollár Zsófi / Index)