A Bank of Japan pénteken fenntartotta az ultraalacsony kamatlábakat, valamint a hitelfelvételi költségek jelenlegi vagy alacsonyabb szinten tartására vonatkozó iránymutatását. Közben viszont már a világ szinte összes nagyobb központi bankja döntött a kamatemelésről. A szigetország más gondokkal küzd.
A hét mozgalmas volt a fontosabb jegybankoknál:
A japán központi bank viszont nem lépett pénteken. Az ország évtizedek óta küzdött azzal, hogy az infláció nem indult be a gazdaságban, így az, hogy áprilisban a fogyasztói árindex – amely nem tartalmazza az élelmiszereket – csak 2,1 százalék volt. Igaz, a Bank of Japan által kitűzött cél 2 százalék lenne. A friss élelmiszerekkel kiegészített japán inflációs mutató már 2,5 százalék volt a Nikkei Asia szerint.
Tehát a többi nagybank és a japán szemmel megnézve magas infláció miatt a piacok várták, hogy emelni fog a testület, de 8–1 arányban leszavazta ezt a tanács.
A pénteken véget ért kétnapos politikai ülésen megerősítette a rövid távú kamatlábakra vonatkozó –0,1 százalékos célját és a 10 éves hozam 0 százalék körüli irányítására tett ígéretét.
„A japán gazdasággal kapcsolatos bizonytalanság rendkívül nagy” – indokolta a Bank of Japan, hogy most nem lépett.
A dollár több mint 1 jennel emelkedett, és a politikai döntés közzétételekor az árfolyam 134,64-es szintig emelkedett, majd a volatilis kereskedés során csökkentette nyereségét. Ez azt jelenti, hogy:
a Japán és a világ többi része közötti növekvő monetáris politikai eltérés 24 éves mélypontra nyomta a jent, ami a fogyasztás lehűlésével fenyeget, mivel növeli az amúgy is növekvő importköltségeket.
A gyenge jen miatti növekvő aggodalmak azonban nem tántorították el a BOJ-t attól, hogy a 10 éves kötvényhozam-célkitűzésének 0,25 százalékos implicit felső határát megvédje a fokozott kötvényvásárlások révén.