Az Egyensúly Intézet Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II. című szakpolitikai javaslatcsomagjában többek között azt írják, hogy ha el szeretnénk érni a 2020-as klímatörvényben megfogalmazott klímasemlegességet 2050-re, akkor a gázhasználat csökkentésére, a gázinfrastruktúra folyamatos átalakítására és a kiterjedt elosztóhálózat fokozatos leépítésére lesz szükség. Ez többek között azt jelenti, hogy négy éven belül megszüntetnék a sütésre-főzésre használt gázszolgáltatást, valamint betiltanák a gáz bekötését az új épületekben.
Az Európai Unió tagjaként Magyarország is vállalta, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet, vagyis addigra az európai országok összes szén-dioxid-kibocsátása nem haladhatja meg az erdők, mezők (az úgynevezett nyelők) által évente megkötött, illetve a légkörből más módon kivont szén-dioxid mennyiségét.
A Magyar Országgyűlés 2020. június 20-án fogadta el a klímavédelemről szóló törvényt, amely kimondta, hogy Magyarországnak 2030-ra legalább 40 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest.
A teljes hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 27–29 százalékáért a földgázfogyasztás felelős, éppen ezért az Egyensúly Intézet részletes elemzést készített a gázfelhasználás csökkentésének lehetőségeiről.
A javaslatcsomag szerint 2030-ig legalább 200 ezer háztartást kell leválasztani a földgázrendszerről. Ezért 2026-ig megszüntetnék a gázszolgálatást azokban a háztartásokban, amelyekben a gázt kizárólag sütésre-főzésre használják.
2034-re pedig az összes háztartásból kivezetnék a gázt a konyhából.
Valamint 2025-től betiltanák a gáz bekötését az új épületekben. A gázról való fokozatos leválást részletes ütemtervvel, konkrét határidőkkel és folyamatos kommunikációval érnék el.
Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében vissza nem térítendő forrásokkal és kedvezményes hitelekkel támogatnék az alacsony kibocsátású technológiák terjedését, valamint Magyarország uniós tagságát kihasználva támogatnák a karbonvám bevezetését. A zöld közbeszerzések arányát 2025-re megdupláznák, vagyis a jelenlegi 10-ről 20 százalékra növelnék.
A közúti forgalomhoz köthető kibocsátás csökkentéséért 2023-tól roncsbeváltó programot indítanának, amelyben a legalacsonyabb jövedelmű családoknak segítenének leváltani a 15 évnél idősebb, különösen szennyező járműveiket. A programban nemcsak elektromos autók beszerzésére lehetne pályázni, hanem megfizethető árú, alacsony kibocsátású belső égésű motorral szerelt autókra is. Majd 2030-tól teljesen betiltanák a belső égésű motoros gépjárművek forgalomba állítását, és taxizni is csak elektromos autóval lehetne.
Emellett az autópályákon a jelenlegi 130 kilométer per órás korlát helyett a felső határt 110 kilométer per órára állítanák be, így a dízelautók esetében 12 százalékkal, míg a benzines járművek esetében 18 százalékkal csökkenne a fogyasztás. A nagyvárosokban tiszta zónákat alakítanának ki, a kevéssé szennyező autókkal pedig kevesebb parkolási díjat fizettetnének ki.
Palkovics László technológiai és ipari miniszter szerint Magyarország kiváló úton halad a klímapolitikai vállalásainak beteljesítése felé. A tárcavezető úgy véli, hogy a 2030-ig megvalósítandó kitűzött magyar klímacélok akár már 2024-ben, a 2050-re időzített törekvések pedig az évtized végére valóra válhatnak.
Palkovics László korábban azt mondta, 2030-ban az áram-előállítás több mint kilencven százaléka karbonmentesen történne, amelyben a nukleáris energiának és a gyorsan fejlődő napenergia-kapacitásnak lenne jelentősége. A közlekedés zöldítésről hozzátette, hogy 2022-ről a településeken már csak emissziómentes autóbuszokat lehet üzembe helyezni, továbbá a Zöld Busz Program keretében tíz éven belül kicserélik a teljes magyar buszállományt.
(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)