Benyújtotta a parlamentnek a kisadózás új szabályairól szóló törvénytervezetet a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A parlament pedig kivételes sürgősségi eljárás keretében már kedden meg is szavazhatja, így augusztus elsejétől hatályba is léphet. Ez némiképp zárójelbe teszi Gulyás Gergely csütörtöki kományinfós szavait arról, hogy a kormány az uniós források megszerzése érdekében lassít a jogalkotás menetén, és érdemi társadalmi konzultációkat folytat majd.
A jogszabálytervezet szerint minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell majd az adóhatóság felé arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e majd. Erre augusztus elsejétől szeptember 25-ig lesz lehetőség, azzal, hogy aki ez utóbbi dátumig így nyilatkozik, szeptember 1-től katásként adózhat.
A tervezet szerint a legjelentősebb változás, hogy a jelenleg nagyjából 450 ezer katás adózó jelentős része szeptember után másik adózási megoldás után kell nézzen, mivel
a kata a továbbiakban csak a magánszemélyek számára szolgáltató vagy terméket értékesítő főállású egyéni vállalkozók számára lesz elérhető – kivéve persze a taxis vállalkozásokat.
Ez nagyjából 100-120 ezer vállalkozó számára jelent változásokat, de továbbra is kedvező adminisztrációjú és kedvező adózású megoldást, egészen a 18 millió forintig emelt bevételi összeghatárig. Kikerülnek viszont belőle
Azok számára, akik szeptembertől már nem felelnek meg az új katás feltételeknek, a törvénytervezet szerint a NAV augusztus 15-ig közzéteszi, hogyan jelentkezhetnek át a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5056 paragrafusai szerinti átalányadózó egyéni vállalkozóvá. A kényszerű átállásról szóló nyilatkozat október 31-ig tehető meg. Az átállást követően azonban számolniuk kell azzal is, hogy januárban részletes vagyonleltárt kell készíteniük.
Szintén fontos változás, hogy
ha a katás vállalkozó cégnek számláz, azt be kell jelenteni a NAV felé, és azzal jár, hogy azonnal kikerül a katás adózói körből.
Ugyanakkor kérdéses, hogy melyik katázó fodrász tudja majd elérni a 18 millió forintra emelt értékhatárt. Bár előfordulhat, hogy szerencsés esetben még a céges ügyfelektől származó bevételek ellenére is meghaladja ezt az összeghatárt, azonban ekkor a 18 millió forint fölötti részt 40 százalékos különadóval sújtja az állam, amely a havi 50 ezer forinton felül megfizetendő. Azt, hogy ez mennyire életszerű, jól mutatja, hogy a tavaly az egy ügyféltől származó 3 millió forint feletti bevételre kivetett büntetőadót a 450 ezer katásból mindössze 10 ezer esetében sikerült behajtani a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közleménye szerint.
Abban viszont nem lesz változás, hogy amikor a katás adózó járulékfizetése szünetel, akkor a tb-jogviszonya is. A tervezet egyébként rendezi az átmenet adófizetési szabályait is.
„Jó lett volna, ha Parragh László MKIK-elnök hamarabb is kikéri a tagság véleményét, mert akkor nem csak az utolsó, hétvégi nyilatkozatába kerülhettek volna be az egyébként BKIK által is javasolt, a vállalkozók érdekeinek is megfelelő szabályozási elemek” – jegyezte meg az Indexnek adott nyilatkozatában Nagy Elek, a BKIK elnöke. A fővárosi kamara ugyanis épp hétfőn adott ki egy nyilatkozatot, amelyben egyrészt elhatárolódik a kata szabályainak újraírását már egy éve a nyilvánosság előtt szorgalmazó Parragh László nyilatkozataitól, másrészt felszólítja az országos kamara elnökét arra, hogy a jövőben szorítkozzék a kamara alapszabályával összhangban lévő nyilatkozattételre.
Szerencsés lett volna, ha megmarad a vállalkozók számára a magasabb havi befizetés lehetősége a magasabb járulékalap elérése érdekében
– jegyezte meg a frissen benyújtott törvénytervezettel kapcsolatban Nagy Elek.
Most a tervezet szerint ugyanis kizárólag havi 50 ezer forint megfizetése ellenében választható ez az adózási mód, a jelenleg hatályos szabályok szerint ezzel szemben a havi 75 ezer forintos befizetés választása esetén magasabb járulékalapra lettek jogosultak a vállalkozások. Az elmúlt időszakban azonban a 2013 óta változatlan 50 ezer forintos katás járulékalap egyre kevesebb nyugdíjjogosultságra volt elegendő. A tervezet szerint mind a tb-törvény szerinti, mind pedig a munkanélküliek ellátásai esetében is az ellátás számítási alapja havonta 108 ezer forint. A BKIK meglátása szerint az is szerencsésebb lett volna, ha több időt ad a kormány a vállalkozásoknak az átállásra, és nem szeptember elejétől alakítja át több százezer vállalkozás működését.
Az elnök továbbra is úgy véli, hogy a szellemi foglalkozásúak számára létre kellene hozni akár a katánál kicsit magasabb adóterheléssel, de a PM által az átálláshoz az egyéni vállalkozások számára javasolt átalányadózásénál kedvezőbb adókulcs mellett egy hasonlóan kevéssé bürokratikus adónemet, mivel ezzel megakadályozható lenne, hogy ezek az ügyletek visszatérjenek a szürkezónába, ahonnan a katás adózás hozta ki ezeket. Ez a BKIK szakértőinek számítása szerint nagyjából 100-150 ezer vállalkozást érinthetne. Szerinte az sem igazán jó megoldás, ha a katások egy része kivára vált, mivel azzal csak a katás tb-t tudja megspórolni.
A Niveus Consulting megítélése szerint miközben érthető a jogalkotó szándéka, hogy kiszorítaná a kata kedvezményeivel visszaélőket, ugyanakkor a piacra szolgáltató vállalkozók jelentős részének – a takarítótól kezdve az autószerelőig – ha szétszórva is, de vannak céges ügyfeleik.
kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki az új feltételeket valóban teljesíteni tudja és a jövőben is a kata szerint fog adózni ahelyett, hogy egyáltalán nem fizet adót.
Az adótanácsadó cég szerint életszerűtlen, hogy ezek a kisvállalkozások elengedjék az ügyfélkörük egy érezhető részét (például a vízvezeték-szerelő, vagy festő, vagy épp nyelvtanár nem vállal cégtől érkező megbízást), vagy pedig – és itt akkor már szembe is megyünk a hetek óta hangoztatott kormányzati gazdaságfehérítő célokkal – bonyolultabb, költségigényesebb adózási módot választanak, ami jelentősen megnövelheti a szürke- vagy feketegazdaság arányát ebben a szektorokban. Megrendelői oldalon pedig kevesebb szabályosan működő olcsóbb és rugalmas vállalkozásra lehet számítani a kisebb eseti jellegű megbízásokkal járó feladatoknál.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint amennyiben a most benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, az minimálisra szűkíti azon vállalkozók körét, akiknek érdemes továbbra is ezt a kedvező, kis adminisztrációval járó adónemet választaniuk, anélkül, hogy az ügyfélkörük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk. Vagy a mostani javaslat pont arra fogja sarkallni az érintetteket, hogy céges megrendelőknek ne állítsanak ki számlát, holott a feketegazdaság visszaszorítása volt talán a kata legnagyobb erénye.
A Demokratikus Koalíció szerint hiába az orbáni infláció és a különadók, most a katát is elvitte a kormányzati megszorítás. A párt szerint ez a változtatás tudatosan zár ki a katából akár több tízezer olyan magyar kis- és közepes vállalkozást is, amelyek eddig nem kizárólag magánszemélyeknek dolgoztak. Közleményük szerint hétfő este több tízezer egyéni és kisvállalkozó fogja feltenni a magának a kérdést: szeptember 1-től dolgozzanak feketén vagy húzzák le a rolót örökre?
A DK szerint morálisan és politikailag is vállalhatatlan, hogy amíg a Fidesz most azért háborúzik Európában, hogy a multiknak ne kelljen többet adózniuk, addig itthon a magyar vállalkozásokon hajt végre megszorítást azzal, hogy egy jelentős részüket kizárja a katából. A Fidesz a multik oldalán áll, a DK a magyar kis- és közepes vállalkozások oldalán, így számunkra elfogadhatatlan a KATA „átalakítása” – zárul a párt közleménye.
Bedő Dávid, a Momentum parlamenti képviselője közösségi médiabejegyzésében amellett, hogy elítélte a módosítás főbb változásait, arra hívta fel a figyelmet, hogy meglátásuk szerint „felelős kormánynak a forintválság és az elszabaduló infláció idején stabilitást és kiszámíthatóságot kell biztosítania, nem pedig veszélyeztetni több százezer vállalkozó megélhetését.
„Most mégis ezt teszi: több százezren kerülnek létbizonytalanságba, hiszen nem tudják, hogy pár hét múlva folytatni tudják-e jelenlegi munkájukat.” A képviselő szerint hatalmas nehézséget és kapkodást okozhat a tervezett változás a katázó vállalkozásoknak, mivel a korábbi bejelentéshez képest nem január 1-től, hanem már szeptember elejétől változnak. Azzal pedig, hogy csak magánszemélyeknek számlázhatnak, rengeteg embert zár ki a kormány ebből az adózási formából – tette hozzá a képviselő.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke közösségi médiabejelentkezésében közölte, ez a törvénymódosítás is arra utal, hogy óriási gazdasági válságot hozott az ország nyakára a Fidesz–KDNP. Sérelmezte, hogy a kormány a költségcsökkentést a munkavállalók és a családok megnyirbálásán keresztül képzeli el. A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy mind a katás adózás szabályai megalkotásakor, módosítások elfogadásakor a Fidesz volt kormányon, ezért ha hiba van a rendszerben, akkor az a kormány saját hibája. A párt követeli, hogy a kormány hagyja abba a katások vegzálását, inkább támogassák őket a kedvezményeik megnyirbálása helyett. Z. Kárpát Dániel szerint inkább arról kellene egyeztetni, hogy milyen változások mellett kaphatnak majd tisztességes nyugdíjat ezek a vállalkozók.
A Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja nem támogatja a katás adózókra vonatkozó, rendkívül rossz irányú és alacsony színvonalú indítványt – jelentette be Apáti István, a párt alelnöke, az az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke. Sérelmezik, hogy megszűnik a betéti társaságok kedvezményes adózása, megszűnik a mellékállásban történő katázás – ami 108 ezer vállalkozót érint –, és eltörli a kormány annak lehetőségét, hogy a katás vállalkozók gazdasági társaságoknak vagy állami és önkormányzati szerveknek végezzenek tevékenységet.
A párt szerint az igazi megoldás a tevékenységi körök felülvizsgálata és a feltétlenül szükséges, kisebb mértékű szűkítése lett volna, hiszen így csak azok a tevékenységi körök kerültek volna ki, amelyeknél valóban nem feltétlenül indokolt ez az adózási forma (mint a lakás bérbeadás). Így azonban a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntötték. Szomorú, hogy egy ekkora minisztériumi apparátus nem volt hajlandó tevékenységi körök szerint felülvizsgálni a lehetőségeket, hanem inkább egy totális megoldást választott – jegyzi meg a közlemény. A párt meggyőződése szerint a korábbiakhoz képest jóval kevesebb bevétel fog származni ebből az adónemből, így a költségvetés helyzete nem javulni fog, hanem romlani. Úgy látszik, hogy a hazug propagandával ellentétben mégis a magyar emberekkel, jelen esetben a katás vállalkozókkal fizettetik meg a háború és választási kampány árát – zárul a közlemény.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)