Index Vakbarát Hírportál

Energiaválság: Európa a legrosszabbra készül

2022. július 12., kedd 10:26

„Megkérdőjeleződik a társadalmi béke Németországban” – jelentette ki Robert Habeck, Németország alkancellárja 2022 július 7-én. Ennél az egyszerű mondatnál semmi sem mutatja jobban, hogy Oroszország mennyire sarokba szorította Európát. Az EU azonban elkezdett felkészülni a legrosszabbra, négy lépésből álló tervet készítettek egy esetleges energiaválság kezelésére.

Németországban – amely földgázimportjának mintegy harmadát Oroszországtól kapja – az energiaszámlák várhatóan még tovább és még drámaibban emelkedni fognak. A gázárak emelkedése pedig komoly veszteségeket okoz a vállalatoknak. A német gazdaságot a pénzügyi összeomlás fenyegeti.

A Gazprom Európát már hónapok óta szorongatja. Az S&P Global piackutató cég számításai szerint júniusban Oroszország mindössze 4,7 milliárd köbmétert szállított Európába, ami alig egyharmada a 2021 elején mért szintnek. A legnagyobb gázszállítások az Északi Áramlaton érkeztek. Az Északi Áramlat 2-nek, amely egy új vezeték lenne – sőt már kész is van –, Németország megtagadta a működési engedélyét a háború miatt. Az Északi Áramlaton június 16-án műszaki problémákra hivatkozva a kapacitás 40 százalékra csökkent. A nagy európai vevőket, mint az olasz Eni, az osztrák OMV és a német Uniper, már akkor rendkívüli módon sújtotta ez a helyzet: a hiányt az azonnali piacon kellett pótolniuk, ami jelentősen drágább.

Az Uniper napi 30 millió eurót veszített eddig, most állami mentőcsomagra vár.

Július 11-én reggel Oroszország – ahogy arról lapunk is beszámolt – leállította az összes gázexportot az Északi Áramlaton keresztül, tíznapos karbantartási munkálatokra hivatkozva. Ez azért történt, mert egy létfontosságú turbina javításra szorul, és a Siemens Energy Kanadába szállította javításra.

Jonathan Stern, az Oxford Institute for Energy Studies munkatársa úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kifejezetten jól jött a turbina körüli vita, hiszen azt mutatja, hogy a szankciók ártanak Európának, és nem egységesek ezzel kapcsolatosan az álláspontok. Szerinte Putyin a hidegebb időkre vár, és szerinte „az oroszok ezen a télen arra fogják kényszeríteni az európaiakat, hogy fizessenek”.

Európa már a válságra készül

Az Európai Bizottság igyekszik felkészülni egy esetleges energiaválságra. „Biztosítanunk kell, hogy a teljes üzemzavar esetén a gáz oda áramoljon, ahol a legnagyobb szükség van rá” – mondta július 6-án Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A bizottság tervét július 20-ig fogják kihirdetni, és még ebben a hónapban miniszteri csúcstalálkozót terveznek az energiabiztonságról. 

A lehetséges válaszlépések négy területet érintenek:

  1. a gáztárolók szintjének folyamatos növelése;
  2. az energiaforrások diverzifikálása;
  3. a keresleti oldal jelentős csökkentése;
  4. és végül nem más, mint a tartalékolás.

A legfontosabb az Economist szerint a betárolt gáz mennyiségének növelése. Tavaly több cég megtagadta a gázvásárlást arra hivatkozva, hogy az oroszok manipulálják a piacokat. A tárolótartályok szintje bizonytalanul alacsony maradt, de Európát kisegítette az enyhe időjárás. Idén az Európai Unió által júniusban elfogadott terv szerint a gáztárolók töltöttségi szintjét november 1-jéig legalább 80 százalékra, a következő években pedig 90 százalékra kell emelniük a tagállamoknak. 

Ha egy tagállamnak nincs elegendő gáztároló kapacitása, akkor az éves fogyasztás legalább 15 százalékát más országokban lévő létesítményekben kell tárolnia. A jó hír az, hogy Európában a tározók már átlagosan közel 60 százalékos töltöttségi szintnél tartanak – egy évvel ezelőtt 50 milliárd köbméteren álltak, most mintegy 60 milliárd köbmétert tárolnak. 

Egyes nemzetközi szakértők szerint az Európai Unió jó úton halad, és november 1-re elérheti, sőt jó eséllyel túl is lépheti a 80 százalékos töltöttségi célt. A Kieli Intézet számítása szerint Németország még akkor is meg tudna birkózni az idei téllel, ha Oroszország júliusban végleg elzárná a szállítást – áprilisban, amikor kevesebb volt a tározókban, ezt lehetetlennek tartotta.

LNG mint lehetséges opció

Ami az alternatívenergia-ellátást illeti, a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala drámaian megugrott. A Morgan Stanley becslése szerint az első negyedévben mintegy 70 százalékkal több gáz érkezett hajón Európába, mint egy évvel korábban.

Az utóbbi időben a világ lng-exportjának közel 30 százaléka Európába irányult, szemben a 2021-es, 20 százalék alatti értékkel.

Az elemzők szerint viszont ez közel sem biztos, hogy így fog maradni: Európa már eddig is annyi LNG-t szívott fel, hogy ebben az opcióban már nem maradt annyi, ami fedezhetné a teljes orosz leállás miatti kiesést. Ez akkor lesz különösen igaz, ha Kína gazdasága kilábal a pandémiából. További probléma, hogy az LNG nem tud eljutni közvetlenül Németországba, mivel nincs fogadó terminálja – az épülő terminálok pedig 2023 elejéig valószínűleg nem lesznek üzemképesek.

Az EU középtávú terve a szél- és napenergia-előállítás bővítése, valamint a zöld hidrogén elterjesztése, de a szakértők szerint ezek nem sokat segítenek rövid távon. Ráadásul az az abszurd helyzet állt elő, hogy a zöld pártok eddig hangoztatott álláspontjától ellenkezőleg most már szénnel kezelik a hiányt: Hollandia és Németország környezetvédelmi mentességeket ad a szénerőművek számára.

Keresletcsökkentés a végletekig

A magas gázárak máris csökkentették a kereslet egy részét. A Leviaton energetikai adatszolgáltató cég becslése szerint az európai ipari fogyasztás 20 milliárd köbméterrel csökkent az elmúlt néhány hónapban. Szerinte a német ipar súlyosan érintett lesz. 

az Európai Bizottság most egy válságkezelési keretrendszert készít elő.

Már léteznek tervek a szomszédok megsegítésére, de nem egy olyan esetre, amely az egész régióra kiterjedhet, ráadásul hónapokig. Az egyik javaslat szerint az Európai Bizottság koordinálná a gázkereslet csökkentését az összes tagállamban. Becslések szerint mindeközben Oroszország az utóbbi időben naponta közel 400 millió dollárt keresett a vezetékes és fagyasztott gáz Európába történő értékesítéséből.

Cseh–német együtt működés

Megállapodást írt alá hétfőn Csehország és Németország arról, hogy a földgázszállítások kiesése esetén kisegítik egymást – számolt be erről az MTI. Az egyezményt Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter, illetve Robert Habeck német ipari és klímavédelmi miniszter írta alá.

„Az európai szolidaritás a kulcs a kilábaláshoz a jelenlegi helyzetből” – mondta Habeck, majd hozzátette, hogy Németország politikai hibát követett el, amikor ilyen mértékben Oroszország felé orientálódott, Berlin pedig most igyekszik új partnereket találni. Az egyik kiutat a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok létrehozásában látja.

Síkela elmondta, hogy a cseh és a német fél már megegyezett a konkrét lépésekben, intézkedésekben, amelyek válság esetén szükségessé válhatnak. Ezeket azonban egyik miniszter sem részletezte. Egyébként Csehország gáztárolói 75 százalékos töltöttségűek.

(Borítókép: Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter sajtótájékoztatót tart az energiaellátás biztonságáról 2022. június 23-án. Fotó: Tobias Schwarz / Afp)

Rovatok