Engedtek az értékpapírügyletek tranzakciós illetékéből, de egyben szigorítottak is a szabályozáson. Az extraprofitadóba nem tartozik bele a bankok nem szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele.
A kormány módosította az extraprofitadókról június 4-én hozott rendeletét. A katatörvénnyel egy időben megjelent az extraprofitadókról szóló 197/2022. számú kormányrendelet módosítása a Magyar Közlönyben. Engedtek az értékpapírügyletekre is bevezetett tranzakciós illetékből.
Az eredeti rendelet szerint csak akkor nem kell ilyen esetben 0,3 százalékos, maximum 10 ezer forintos tranzakciós illetéket fizetni a pénzügyi eszköz vétele után, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Ez most kiegészült azzal, hogy
nem kell a tranzakciós illetéket fizetni, ha az ügylet magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik.
Ezzel lényegében kiküszöbölik azt, hogy az értékpapírügyleteknél azt a tranzakciót is megadóztassák, amit az átutalásoknál nem. Ott ugyanis a magánszemélyek bankszámlájáról történő átutalás 20 ezer forintig illetékmentes.
Szigorítás az értékpapírügyleteknél, hogy a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtóknak is meg kell fizetni a tranzakciós illetéket. Ez az eredeti jogszabályban csak
Most a hazai befektetési szolgáltatók versenyhátrányát küszöbölik ki azzal, hogy ezt kiterjesztik a határon átnyúló szolgáltatásként megvalósított értékpapírügyletekre is.
Pontosították a bankok extraprofitadóját is.
Az adó alapja továbbra is a helyi adó megállapításához meghatározott nettó árbevétel. A módosítás szerint viszont ebbe nem tartozik bele a bankok nem szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele, valamint a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)