Több új kormánydöntést is bejelentett a miniszterelnök péntek reggel, így meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát, kályha- és kazánprogramot indít a kormány, illetve megsegítik az aszálykárosult gazdákat. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a rendkívüli aszály és az energia-veszélyhelyzet idején miért érezhette kiemelkedően fontosnak a kabinet, hogy az építőipart is gyorsan megtámogassa.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban jelentette be, hogy kormánya meghosszabbítja a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát két évvel, 2024 év végéig.
A kormányfő az interjúban megismételte, hogy Magyarországnak valóban nyitott gazdasága van, így egy világgazdasági recesszió hatását nem lehet elkerülni, de kormánya igyekszik minél több megoldást keresni a helyzet kezelésére. Mint mondta, a tervezett intézkedéscsomagok egyike a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása.
Az építőipar az elmúlt években az Orbán-kormánynak rendkívül fontos volt Magyarországon, kiemelt társadalompolitikai kérdésnek tekintette, kvázi a családpolitikai intézkedéseinek egyik alappilléreként.
Egyrészt a magyar lakosság ingatlantulajdonlása nagyarányú, vagyonának jelentős részét az ingatlanvagyona teszi ki, másrészt az építőiparnak a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatásban kulcsszerepe van.
2021-ben az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez, és becslések szerint 10 ezer addicionálisan megépülő új lakás a GDP-t 1 százalékponttal emelheti, miközben a foglalkoztatottak számát 25-30 ezer fővel bővítheti.
A gazdasági miniszter mellett működő kabinet az Indexszel azt közölte, hogy
jelenleg az infláció elleni védekezésben az ingatlanbefektetések felértékelődnek, így a nem elegendő kínálat a piacon gazdasági veszteségeket okozhat.
A gazdasági kabinet elemzése szerint az általános forgalmi adó kulcsának újra 27 százalékra emelkedése esetén hosszabb időre befagyna a magyarországi lakásépítési piac. A kamatok és így a finanszírozási költségek nőnek, az alapanyagok drágulnak, emiatt a lakásárak is rohamosan emelkednek. Ha ezekhez a folyamatokhoz hozzáadódna az 5 százalékos áfa helyett a 27 százalékos szint, akkor a családok és a fiatalok lakáshoz jutása is lényegesen nehezebbé válna, miközben azinflációs nyomás és az energiaárak rohamos emelkedése miatt a családokon folyamatosan nőne a pénzügyi teher.
A gazdasági szakemberek szerint
az építőipar számára az egyetlen menekülőutat a lakásépítések jelentik,
mivel a válság hatására az épülő állami beruházásokat visszafogják, ezzel egy időben a pandémia alatt elterjedő home office miatt a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet is csökkent.
A hosszú távon, kiszámíthatóan alacsony áfa biztonságot teremt az építőipari vállalkozók számára, ami a volatilitást is csökkenti, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedéshez.
A kedvezményes áfakulcs megtartása lehetővé teszi azt is, hogy az ingatlanfejlesztők és a lakásvásárlók döntései tervezhetőbbek, az építőipar megrendelésállománya pedig kiszámíthatóbb legyen. Azaz, miközben az engedélyező szakhatóságok sem válnának ez év végére túlterheltté, az életképes fejlesztéseket nem fenyegetné az ellehetetlenülés – írta a gazdasági miniszter mellett működő kabinet.
(Borítókép: Chris Delmas / AFP)