Tovább tart a kínálatbővülés a hazai lakáspiacon, míg ezzel együtt az értékesítési idő – a községeket leszámítva – nőtt, a kereslet pedig minimálisan csökkent.
A megyeszékhelyeken és a kisebb városokban átlagosan több mint négy hónapig hirdetnek egy családi házat, amíg vevőt találnak rá. Országos szinten ugyan csökkent a kereslet, de vannak bőven olyan megyék, ahol ezzel ellentétes mozgások vehetők észre. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint fellendült az ingatlanpiac az elmúlt hónapban.
A kisebb városokban 70 nap, a megyei jogú városokban 57 nap, Budapesten pedig 64 nap az átlagos értékesítési idő.
A községekben az eladási idő 88 napról 54 napra csökkent,
ami az alacsonyabb árak miatt lehetséges – derült ki az ingatlan.com júliusi elemzéséből.
A családi házak esetében más a tendencia: a megyeszékhelyeken akár 132 nap is eltelhet, mire elkel egy ilyen ingatlan. A kisebb városokban 124 nap, a községekben 90 nap, Budapesten pedig 74 nap alatt találnak új tulajdonosra.
„A lakásvásárlást tervezők egyre szélesebb palettáról választhatnak, a tulajdonosok és ingatlanközvetítők pedig júliusban több mint 33 ezer eladó lakóingatlan-hirdetést adtak fel. Ez 7-7 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz és tavaly júliushoz képest is” – mondta Balogh László.
Azért kell számolni hosszabb értékesítési idővel, mert április óta folyamatosan nő a piacon lévő ingatlanok száma.
Bács-Kiskun megyében, Baranya megyében, Békés megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 40-60 százalékkal emelkedett az eladható házak száma
az egy évvel ezelőtti helyzethez képest.
A keresletben országos átlagot nézve kisebb csökkenés tapasztalható, de például Nógrád megyében és Vas megyében több mint 12 százalékkal nőtt, és Békés megyében, Zala megyében, valamint Heves megyében is 5-6 százalékkal magasabb volt júliusban az előző havinál.
A szakértő úgy látja, vízválasztó időszak jön az ingatlanpiacon, miután múlt héten kiderült, hogy az otthonteremtési támogatások és a babaváró hitel jövőre is elérhető lesz a családok számára.
„Kiderül, hogy mely lakóingatlanok lesznek a nyertesei, illetve a vesztesei az új rezsihelyzetnek. Választ kapunk arra is, hogyhogy a lakóingatlanok ára mennyire marad stabil. A kereslet ugyanis enyhén csökken a dráguló lakáshitelkamatok miatt” – tájékoztatott Balogh László.
A gazdasági szakértő szerint átlag feletti áram- és gázfogyasztás esetén az eddiginél jóval nagyobb díjfizetésről szóló új rezsiszabályok hatása egyre erőteljesebben jelenhet meg a használt lakások piacán.
A felvételi ponthatárok kihirdetése után megugrott a kereslet az egyetemvárosok kiadó lakásai iránt is. A felvett hallgatóknak azonban nem lesz könnyű dolguk, mivel a bérleti díjak 2021-hez képest 25 százalékkal emelkedtek. A kollégiumi férőhelyek száma rendkívül alacsony hazánkban, az elszabadult ingatlanárak pedig csak nagyon kevesek számára teszik lehetővé a lakásvásárlást, így a legtöbben az albérletkeresés mellett döntenek. A nyár második felében jellemzően 30-40 százalékkal ugrik meg a kereslet, és ilyenkor a kínálat is nő, hiszen a tulajdonosok is tudják, hogy ebben az időszakban éri meg a leginkább új hirdetést feladni.