Várólistás a tagfelvétel a budapesti közösségi kertekben, ahol a lakásokban élők is kertészkedhetnek és megtermeszthetik a gyümölcsöket és zöldségeket, amivel havonta tízezreket spórolhatnak. A jelentkezők számának megnövekedéséhez a jelenlegi energia-veszélyhelyzet és a dráguló élelmiszerárak vezettek.
Eddig főleg a klímaváltozás és a tudatos táplálkozás vitte rá az embereket, hogy közösségi kertekben vegyenek tagságot, de mára már a megemelkedett élelmiszerárak jelentik a fő motivációt, amelyeket az orosz–ukrán konfliktus és az energiaválság generált. A takarékoskodás jegyében a közösségi kertekhez fordulnak azok, akik saját kert híján is szeretnék maguknak megtermeszteni az alapanyagokat.
Bányi Gyuláné, a XI. kerületi KALOT közösségi kert vezetője szerint nemcsak a spórolás a pozitív hozadéka a csatlakozásnak, hanem az is, hogy egy közösségnek válhatnak részesévé.
Mi családokat látunk el, de vannak, akik eladásra is termelnek. A palántákért közelharc volt, hogy kié legyen, olyan népszerűek. Nagyobb a tudatosság, különösen a fiatalabb generációban. Ők kerülik a televegyszerezett gyümölcsöket és zöldségeket, mert érdekli őket, hogy mit adnak a gyereküknek enni
– mesélte Bányi Gyuláné a Metropolnak. Hozzátette:
A növekvő élelmiszerárak miatt egyre többen kapnak kedvet ahhoz, hogy saját maguknak termeljék meg a zöldségeket és a gyümölcsöket. Már most várólista van a belépni vágyó tagoknak, az elmúlt hónapokban sokkal többen jelentkeznek hozzánk.
A közösségi kert vezetője szerint a koronavírus-járvány idején nem korlátozták a mezőgazdasági munkát, ezért „minden rendben ment”. Szerinte az emberek életszínvonala javulni fog a spórolással, és az általános közérzetükre is kihat a gyümölcs- és zöldségtermesztés, „hiszen sokkal jobban érzik magukat, ha tudják, mit esznek, és mellé még ők is termesztették meg”. Az elmúlt évben körülbelül ennyit drágultak az ágyásokban termelt élelmiszerek:
A megtakarítható összeget meghatározza a föld minősége, mérete, amitől függ a kitermelt zöldségek mennyisége. Befolyásoló tényező az időjárás és az évszak is, de ezekkel együtt van, aki el tudja látni teljes családját ezzel a módszerrel.
A 6,5 négyzetméter alapterületű magaságyások szerintem csak alaptapasztalatok szerzésére alkalmasak, főleg ha vegyesen kerülnek bele konyhakerti növények. Ilyenkor a megtermelt termények csak kiegészítői lehetnek egy háztartás éves fogyasztásának. Egészen más a helyzet viszont monokultúra kialakításánál (egyféle, például csak paradicsom ültetése). Ezzel már megoldható nyári időszakban egy család teljes ellátása is. Fűszernövények termesztésével egy kisebb közösség is ellátható ekkora területről
– mondta Kormos Péter, a Zöldpalota Kert megbízott vezetője.
(Borítókép: Egy hobbikertész a közösségi kertben Budapesten 2016. szeptember 24-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)