Elérte a célját a kormány tavaly bevezetett intézkedése, mely szerint regisztrációhoz, majd engedélyhez kötötték az építőanyagok kivitelét: a legtöbb építkezéshez szükséges anyagot Magyarországon használták fel, sőt a rendszer miatt a fa és az acél ára csökkenésnek is indult. A bánya- és cementipari termékek ára viszont elszállt a rájuk kivetett extraprofitadó miatt.
Mivel az építőanyagok ára már tavaly is drasztikusan emelkedett, ezért a kormány tavaly nyáron úgy döntött, hogy megálljt parancsol a további drágulásnak: Orbán Viktor akkor úgy nyilatkozott, hogy azért szállt el az építőipari termékeknek az árai, mert ezekből a termékekből jelentős mennyiséget vittek ki az országból. Ennek megakadályozása érdekében 2021. októbertől a stratégiai jelentőségű építőanyagoknál kiviteli korlátozás áll fenn: az építkezésekhez szükséges alapanyagok exportjára bejelentési, regisztrációs kötelezettség van érvényben, ráadásul csak akkor lehet exportálni, ha az állam nem él az elővásárlási jogával. (A témával részletesen itt foglalkoztunk.) Ezek után az építőiparnak csak hab volt a tortán, hogy a kormány extraprofitadó bevezetését is elrendelte a bánya- és cementipari termékekre.
A fent említett regisztrációs kötelezettség tavaly nagy nyilvánosságot kapott: akkor arról szóltak a hírek, hogy csak az év elejéig korlátozza az állam az építőipari termékek mozgását. A dátum hamar kitolódott: idén januárban Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese jelentette be, hogy 2022. május 31-ig meghosszabbították a szállítási útvonalak bejelentési kötelezettségét.
Ezek után már csak a Magyar Közlönyben módosult a dátum: a szemfülesek a 2022. június 21-én megjelent közlönyből tudhatták meg, hogy a regisztrációs kötelezettség nem vált semmissé, a határidő 2022. június 30-ról december 31-re módosul, azaz eddig az időpontig kötelező az építési termékeket az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) rögzíteni – nyilatkozta az Index megkeresésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette: az elmúlt egy év tapasztalata alapján sikeresen vizsgázott a bejelentési kötelezettség rendszere, mert egyértelműen érezhető, hogy kevesebb terméket exportáltak, vagyis az alapanyaggyártók a magyar vásárlókat részesítették előnyben.
Sőt, szerinte a rendszer sikerességét támasztja alá az is, hogy a fa és az acél ára rendeződni kezdett, nyárra ezeknél a termékeknél 5-10 százalék közötti árcsökkenés volt tapasztalható, bár ez az árszint még mindig nincs köszönőviszonyban sem az egy évvel korábbi árakkal. Az elnök egyébként hozzátette azt is, hogy
bár a regisztrációt követően az államnak elővásárlási joga van, az elmúlt egy évben ezzel a kormány nem élt.
Okkal feltételezhetnénk, hogy ha egy, az ágazatot érintő kormányzati intézkedés sikert ér el, akkor egy másik, szintén az áremelkedés megállítását célzó határozat is eléri a célját: mivel a kormány biztosra akart menni azzal kapcsolatban, hogy az erős monopolhelyzetben lévő bánya- és cementipari terméknél ne következzen be további áremelkedés, ezért kitalálta, hogy erre a két ágazatra kiveti az extraprofitadót. Az intézkedés egyébként azt mondja ki, hogy ha a bánya- és cementiparban használatos termékek eladási ára magasabb, mint ami 2021. december 31-én volt, akkor az értékesítőknek a profit 90 százalékát adó formájában az államkasszába be kell fizetniük.
Ahogy említettük, ezzel az intézkedéssel az lett volna a kormány célja, hogy az idei évtől ne, vagy csak nagyon óvatosan emelkedjen például a homok, kavics vagy épp a cement ára, de Koji László szerint ez az intézkedés nem érte el a célját: a felsorolt ágazatok válaszlépésként idén három lépésben már közel 50 százalékos mértékben emeltek árat. Erre pedig nem lehet mást mondani, csak azt, hogy ezek az ágazatok velünk, vevőkkel fizettetik ki az extraprofitadót. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy az építőiparban csökkentek az árak, csak azt, hogy egyes termékeknél megkezdődött az ár-visszarendeződés
– mondta Koji László.
(Borítókép: Jonathan Saruk / Getty Images)