De csernobili típusú balesettől nem kell tartani Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének tanára szerint.
Az oroszok által még márciusban elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű körül vasárnap ismét kiújult harcok, illetve az, hogy Európa legnagyobb nukleáris létesítményét tüzérségi támadás érte, éri – bár ezért a háborúzó felek kölcsönösen egymást teszik felelőssé, és nincsenek hiteles információk arról, hogy valójában ki tüzelt – nagyon súlyosan sérti a nukleáris biztonsági alapelveket. Nem véletlen, hogy az ENSZ-főtitkár és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség lehetséges „nukleáris katasztrófára” figyelmeztetett az eset kapcsán.
A hírek szerint nagyjából 500 orosz katona használja katonai bázisként a létesítményt, és emellett nagy mennyiségű lőszert és tüzérségi egységeket telepítettek az erőmű területén az oroszok. Ráadásul a létesítményt gyakorlatilag fedezékként használják arra, hogy támadják az ukránokat, mivel bíznak abban, hogy nem lőnek vissza az atomerőműre, amelyet egyébként hosszabb távon az Ukrajnától már 2014-ben elcsatolt Krím félsziget energiaellátására igyekeznek felhasználni. Amit a legutóbbi hírek szerint az ukránok akár azon az áron is megakadályoznának, hogy szétlövik az erőműhöz vezető távvezetékeket.
„Rendkívüli módon kifogásolható” – fogalmazott Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének tanára, a Paksi Atomerőmű korábbi kormánybiztosa az RTL-nek nyilatkozva arról, hogy meg van osztva az erőmű vezetése, és oroszok és ukránok is vannak a létesítményben, de „csernobili típusú baleset” ebben az erőműben nem tud történni, mert ezek vízhűtésű, vízmoderálású reaktorok, nincsen bennük grafit. Emiatt inkább azt tartja valószínűnek, hogy a harcok alatt, vagy miatt kialakulhat egy olyan műszaki üzemzavar, amit az egyébként stressz alatt dolgozó, hónapok óta nagyon rossz körülmények között tevékenykedő ukrán üzemeltetők nem tudnak kezelni.
Aszódi Attila szerint bár egyik félnek sem érdeke, hogy baleset legyen az erőműben,
de kialakulhat egy olyan eseménysor, aminek radioaktív kibocsátás lehet az eredménye, ez pedig elérhet Magyarországig is, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyt jelentene az egészségünkre, vagy lakosságvédelmi intézkedéseket kellene bevezetni miatta.
Az erőmű közelében, 30 kilométeres körzetben azonban nagyon komoly problémákat okozna.
Az Országos Atomenergia Hivatal közleményében szintén azt hangsúlyozta, hogy mivel az Ukrajnában jelenleg működő nukleáris létesítmények mindegyike több mint 300 kilométerre van, a zaporizzsjai atomerőmű pedig több mint 900 kilométerre fekszik a magyar határtól, a nagy távolság miatt egy esetleg bekövetkező veszélyhelyzet esetén sem várható olyan esemény, amely lakosságvédelmi intézkedéseket indokolna Magyarország területén.
(Borítókép: Alexander Ermochenko/Reuters)