Csaknem 9 százalékkal volt kisebb az áramfogyasztás a magyar villamosenergia-rendszerben július utolsó hetében, mint egy évvel korábban. A hónap egészében 5,6 százalékkal esett a felhasználás 2021 júliusához képest, amelynél nagyobb havi csökkenés legutóbb több mint két éve, a koronavírus-járvány első hulláma alatt történt – írja a Portfolio.
A kialakult energia-veszélyhelyzet rányomta a bélyegét a gazdasági életre. A rezsiárak növekedése miatt szüntetheti meg több szolgáltatását is a martfűi termálfürdő, takarékoskodásra szorult az ELTE Természettudományi Kara, amelynek néhány részlegét be is zárhatják. A helyzetre reagálva a legtöbb magyar háztartásban meghúzták a nadrágszíjat, ami már a hetedik havi adatokból is jól látszik.
Már a júliusi részadatok is meredek esést mutattak, hiszen a hónap első napjától a huszonnegyedikig 4,6 százalékos fogyasztáscsökkenést mutattak éves összevetésben, az időszakon belül pedig a felhasználás növekvő elmaradást mutatott a bázishoz képest, ami annyit jelent, hogy július 14. és 24. között több mint 5,2 százalékos volt a csökkenés az egy évvel korábbiakhoz képest.
A legfrissebb adatok szerint július utolsó hetében a zuhanás mértéke nem csillapodott, hiszen július 25-étől kezdve a hónap utolsó napjáig már 8,7 százalékkal fogyott kevesebb energia a magyar villamosenergia-rendszerben, mint 2021 júliusának utolsó hetében.
A teljes havi bruttó villamosenergia-felhasználás így végül 5,6 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban.
Ennél nagyobb visszaesést havi lebontásban nézve legutóbb 2020 júniusában lehetett látni, akkor a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében 8,7 százalékkal zuhant vissza az áramfogyasztás 2019 júniusához viszonyítva.
A Portfolio szerint az összevetésnél figyelembe kell venni a hőmérsékleti adatokat, mivel ezek erősen összefüggnek a felhasználás alakulásával: nyáron a hőmérséklet emelkedése a fogyasztás növekedését vonja maga után a hűtési igény erősödésével.
A friss áramstatisztikákból kiderül, hogy a júliusi magyarországi bruttó villamosenergia-felhasználás 79,63 százalékát a hazai erőművek termelték, ami közel kétéves csúcsot jelent a havi adatsorban, hiszen legutóbb 2020 szeptemberében volt ennél is magasabb, akkor 79,75 százalék.
Idén júliusban a termelés 39 százalékát a Paksi Atomerőmű, 18 százalékát a földgázerőművek, 11 százalékát a nagy napelemparkok, 6 százalékát a szén/lignites kapacitások (lényegében a Mátrai Erőmű), 3 százalékát a biomassza, 1 százalékát pedig a szélerőművek fedezték.
(Borítókép: Nagy Tamás/Index)