A jegybank szerint piramisjáték jegyeit hordozó multi-level marketing (MLM-) terméket reklámoznak a közösségi médiában HyperVerse néven, amely a korábbi HyperFund rendszer újragondolása, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kéri a fogyasztókat, hogy körültekintően járjanak el az ügyben.
Az MNB közölte, az MLM-nél az új ügyfeleket beszervező személy részesedést kap az ügyfelek befizetéseiből is, annak érdekében, hogy megsokszorozza saját bevételeit. A rendszer kulcseleme a tagság, amit a különféle mértékű belépési díjak megfizetésével lehet elérni. A csatlakozók a tagsági viszonyt a belépési összegekkel vásárolják meg, cserébe jutalékokat, jóváírásokat kapnak.
A jegybank szerint a szisztéma leginkább a piramisjátékokban terjedt el, amely mögött nincs valós gazdasági tevékenység, a rendszer egyetlen bevételét az új belépők befizetései adják. A tevékenység egyetlen célja, hogy minél több ember számára értékesítsék a termékeiket, illetve ezek a személyek is továbbértékesítsék a lehetőséget.
Gyanakvásra ad okot az is, ha a befizetési lehetőség, illetve a kifizetés is bonyolult feltételekhez kötött, például csak meghatározott kriptovalutákban lehetséges.
Az MNB piacfelügyeleti tapasztalatai alapján előfordul, hogy a hasonló rendszereket szervezők valamilyen kriptovalutához köthető tevékenységet végzőként hirdetik magukat, valójában azonban MLM-rendszert működtetnek, amelyben a kriptovalutáknak nincs vagy csekély szerepük van. Az ilyen kockázatok miatt jelentős az esély, hogy
a befektetők végleg elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét.
A jegybank az MTI szerint arra hívta fel a befektetők figyelmét, hogy a kockázatok értékelésén túl megbízható és valós információkat is szerezzenek a számukra ajánlott tevékenységről, az érintett kriptovalutáról és annak üzemeltetőjéről (tényleges létezése, származási helye, belső szabályzatai, a rájuk vonatkozó nyilvánosan elérhető adatok).
Célszerű rákérdezni a befektetési döntést ajánló személynél vagy a szervezőnél a befektetéssel járó kockázatokra, lehetséges veszteségekre és az értékesítési, valamint az ügyletből történő kiszállási lehetőségekre. Ez azért is fontos, mert a közösségi médiában megjelenő – jellemzően szponzorált – tartalmakban szereplő információk gyakran nem elégségesek a megalapozott befektetői döntésekhez.
Az MNB nem felügyeli a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket. Ezeknek az eszközöknek az árfolyama kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, és bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket.