Miközben az orosz energiafüggőség miatt a közbeszédet a téli fűtés és a növekvő rezsiköltségek megoldása foglalkoztatja, addig a nyári hőségben egy rég elfelejtett probléma jelenik meg. A fejlett országokban az éhínséget és az élelmiszerhiányt sikeresen megoldották, de a klímaváltozás hatására a dolgok hosszú távon megváltozhatnak. Összességében az Európai Unió jelenleg önellátó a mezőgazdasági termékek előállítása tekintetében, ugyanakkor az egyre extrémebbé váló, aszályos időjárás jelentős kihívások elé állíthatja a kontinenst az elkövetkező években, évtizedekben.
A 2020-as évek egyre nagyobb kihívások elé állítják a világot, különösen az európai országokat. Az új típusú koronavírus miatt kialakult egészségügyi krízist még magunk mögött se hagytuk, de Európában energetikai válság, háborús helyzet, illetve az egyre fokozódó inflációs nyomás miatt a jövőbeli kilátások egyre aggasztóbbá válnak. Tovább forrósítja a helyzetet, hogy a csapadékmentes időjárás és a tartós kánikula miatt a mezőgazdaság is komoly kihívásokkal néz szembe.
A koronavírus kezdte, a háború fokozza az élelmezési válságot.
2021 év végén a legfrissebb becslések szerint világszerte még mindig közel 800 millió ember éhezik, miközben több mint 50 országban, összesen mintegy 190 millióan élelmezési válsággal néznek szembe. Ráadásul a bizonytalanság hatására az élelmezési válság tovább emelkedhet, és több mint 80 országban mintegy 350 millió ember tapasztalhat élelmezési nehézségeket, ami a pandémia előtti szint dupláját jelenti. A fokozódó élelmiszer-infláció, az ellátási nehézségek súlyosbodása és az extrém időjárási körülmények várhatóan tovább növelik majd az éhínséget.
2020-ban az új típusú koronavírus-járvány átmeneti ellátási sokkot eredményezett a világon, de a tényleges gazdasági gondok megjelenéséig 2021-ig kellett várni. Az élelmiszerek árának meredek emelkedése már tavaly elindult, ugyanakkor az idei évben vált széles körben tapasztalhatóvá.
A Szárazság, illetve az egyenlőtlen csapadékeloszlás adja meg a végső döfést a mezőgazdaságnak?
Az ukrajnai búzaexport bizonytalansága mellett az ázsiai rizsexportáló országokat érő csapadékhiány, illetve egyenlőtlen eloszlás is gondokat okoz, miközben a világ rizsmennyiségének 90 százalékáért felelnek. Indiában a legfontosabb rizstermelő területein idén közel felével kevesebb esőt hozott a monszun az állami hivatal közlése alapján. Mindez várhatóan 8 százalékkal, közel 10 millió tonnával csökkentheti a termés mennyiségét. Vietnámban a betakarítási időszakban érkező rekordmennyiségű csapadék okozta áradások miatt romlott a terméshozam.
Európa egyre több krízissel szemben kénytelen helytállni.
A 2022-es év rendkívüli időjárási körülményeket hozott, és így a termőterületek közel felét súlyos aszály érte. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Magyarországon éves szinten átlagosan 500-750 mm csapadék hullik. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) információja szerint 2022 júliusáig az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzott az országból, ami 120 éve nem látott mértékű szárazságot jelent.
Az idei év első hét hónapjában a Duna vízgyűjtő területén 25, a Tiszáén 31 százalékkal eltér az átlagos csapadékmennyiségtől. 2022 márciusában a csapadék 80-90 százaléka hiányzott.
Magyarországon is tapasztalható volt, hogy több településen átmenetileg vízkorlátozási intézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni, miközben nagy tavaink közül a Velencei-tó különösen veszélyeztetett helyzetbe került. 2022. augusztus 19-én Agárdon mindenkori mélypontot, közel 50 centiméteres vízmélységet mértek. Az ezt követő két napban érkező esőzés és a jelentős hőmérséklet-lehűlés hatására 5 centiméterrel tudott emelkedni a vízszint. A Balaton esetében az idei nyár átlagosan 32 centiméterrel csökkentette az amúgy 1800 millió köbméterű tavat, amelyből napi szinten hatmillió köbméter is elpárologhat a kánikulában. Nagy István agrárminiszter elmondása alapján
Magyarország területének több mint 80 százalékán volt súlyos vagy nagymértékű aszály idén. ráadásul egyes területeken előfordul, hogy nem tudnak semmit betakarítani.
Augusztus közepéig eddig a magyar gazdák több mint egymillió hektárra jelentettek aszálykárt, és várhatóan idén mintegy 1,5 millió tonna búzával kevesebb fog teremni. Egyelőre rövid távon emiatt ellátási gond hazánkban nem várható, mivel a belföldi felhasználás biztosított, ugyanakkor az exportvolument csökkenti. Hosszabb távon ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy világszinten jelentkező termeléskiesés, illetve a szélsőségessé váló időjárási körülmények hatására hazánkban is ellátási gondokkal nézünk szembe.
Az ELTE kutatói legfrissebb tanulmányukban előrevetítik, hogy szélsőséges esetben az évszázad végére az alföldi területek kiszáradnak. Megállapításuk alapján a júniusi adatokat figyelembe véve
az 1980-as évek 84 százalékos szintjéről mára 68 százalékra mérséklődött a nedves területek aránya Magyarországon.
Rövid távon súlyos élelmiszerhiány Magyarországon vagy Európában sem várható. Ugyanakkor a fokozódó inflációs nyomás és azon belül az élelmiszerek árának emelkedése kikezdheti a szegényebb régiók lakosságát. A víz válhat idővel az egyik legértékesebb és egyben legszűkösebb erőforrásunkká, amely az alapvető élet fenntartásához nélkülözhetetlen.
A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső elemzője.
(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)