Ahogy bejelentette a kormány a rezsicsökkentés módosítását, szinte azonnal jelentősen nőtt a szolárenergia iránti kereslet. 2021-ben összesen 35 ezer háztartásba telepítettek napelemes rendszereket, mára ez a szám több mint a duplájára nőtt. Kiss Ernővel, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével beszélgettünk az új piaci helyzetről, illetve arról, hogy a szolgáltatók évek óta mellőzik a beruházásokat, ami már olyan méreteket öltött, hogy kapacitásproblémák vannak.
Továbbra is rendkívüli a kereslet a napenergia-rendszerek felé?
Folyamatosak a megkeresések, a trendben nincsen csökkenés. A lakosság most szembesült a rezsiárakkal, és 1 m³ földgázzal 9,5 kWh energiamennyiséget lehet előállítani, ezért rendkívül drága lesz földgázzal fűteni. Ezért érdemes villamosenergia-alapú fűtési rendszert választani. Most az érdeklődés elsősorban a napelemek és a hőszivattyúk iránt van. Mindenki igyekszik megszabadulni a gázfűtésétől. A vállalkozási szektorban már hosszabb ideje piaci áron kapják az energiát, így itt az érdeklődés régóta tapasztalható.
A társasházak energiaellátásában hogyan tud segíteni a napenergia?
Itt jellemzően kisebbek a fogyasztások, ezért azt gondolom, hogy a megváltozott rezsicsökkentés miatt nem itt lesznek elsősorban a problémák. Ezeknél az ingatlanoknál általában átlag alatti fogyasztások tapasztalhatók, a nagyobb probléma a régi, elavult társasházakkal lehet.
Egyes piaci szakértők szerint vannak technológiai problémák ezekkel a rendszerekkel. A hőszivattyúk esetén sokan úgy látják, hogy a hálózatok nincsenek erre felkészülve.
Ezzel nem feltétlenül értek egyet. Sokan összekeverik a teljesítményt és a felvett villamosenergia-mennyiséget. Amikor – mondjuk – van egy korszerű, 100 m²-es lakás, amelynek a hőigényét – mondjuk – egy 5 kW teljesítményű hőszivattyúval ki lehet elégíteni, hogy 15 fokos környezeti hőmérséklet esetén kielégítse a lakások szükségleteit. Egy hőszivattyúnak az átlagos felvett teljesítménye ennek a harmada vagy negyede. Általában nem azzal van a probléma, hogy túl nagy a teljesítményigénye, hanem a villamosenergia-hálózatok az elavultak. Tehát a hőszivattyúk esetén a gondot inkább az épületek régi, elavult hálózatai okozzák.
Lehet ugyanez a probléma a napelemek esetében is? Sokan figyelmeztetnek arra, hogy nem mindenütt megoldott a fel nem használt energia visszatáplálása.
Itt az a probléma, hogy a hazai villamosenergia-hálózat úgy van kialakítva, hogy van egy hatalmas körvezeték, ami messze nincsen kihasználva. Viszont van egy elosztóhálózat a felhasználók felé, ahol maga a szolgáltatás zajlik. Ezeknek a hálózatoknak a fejlesztése az utóbbi évtizedben elmaradt – bár korábban sem történt meg. Ez teszi nehézzé, hogy más legyen a villamos energia iránya, illetve hogy más legyen a hálózati teljesítmény.
Viszonylag egyszerűen lehetne fejleszteni ezt a hálózatot, tehát van rá műszaki lehetőség.
A lakossági napelemek esetén máskor van a termelés és máskor van a fogyasztás, emiatt a kevésbé fejlett hálózatokon ez megemeli a feszültséget. A napelem is úgy működik, mint egy akkumulátortöltő. Egy picit magasabb feszültséget kell tudnia produkálni, mint ami a hálózatokban van, tehát megemeli a feszültséget, hogy vissza tudjon tölteni. Ha túl sok napelem akar visszatölteni egy adott vezetékszakaszon, akkor ez azt okozza, hogy eltérhet a szabványos feszültségtől. Ez egyszerű hálózatfejlesztéssel javítható lehet.
Milyen problémák vannak még?
A Mavir mára már előírja az 500 kW feletti napelemes rendszerekre az energiatárolási kötelezettséget is. Ez azt a célt szolgálja, hogy a hálózati kiegyenlítetlenségeket kompenzálja, ami egyébként a hálózati szolgáltatónak a feladata. Ennek a költségét egy elegáns mozdulattal áthárítja a napelemes beruházásra. A napelemes rendszerekhez szükséges energiatároló költsége egyébként brutális, a teljes költséget 60 százalékkal növeli meg. Egyébként nincsenek jó technológiai megoldások sem. Ilyen méretű napelemes rendszereknél sehol a világon nem megszokott, hogy a tárolás ott zajlik, ahol a termelés is.
Jelenleg milyen támogatási rendszerek érhetők el?
A lakosság részére van még év végéig egy hárommilliós támogatási rendszer. A másik pályázati forrás pedig egy 100 százalékosan visszatérítendő támogatási forma a napelemes rendszerekre. Ennek az újabb fordulójának előrehozatalát jelentette be most a kormány. Ennek értelmében novembertől elérhető lesz a lakossági napelemes pályázat második üteme, vagyis a tervezett jövő tavaszi időpont helyett már idén novemberben lehet pályázni.
Mik a nehézségek most? Milyen akadályokba ütköznek az emberek, illetve a vállalkozások egy új rendszer beszerelésekor?
Nagyon sok az adminisztratív és a műszaki probléma a napelemes rendszerek létesítésénél. Egyre nehezebb az áramszolgáltatóknál megszerezni a csatlakozási lehetőséget, legyen szó háztartási vagy ipari méretekről, ami egy nagyon komoly probléma. A háztartások esetében előírtak egy új szabályt, ami szinte egyedülálló: 2,5 kW felett három fázissal kell csatlakoztatni a napelemes rendszert, Ausztriában ugyanez a határ 8 kW – a 2,5 kW a hajszárítók értékeivel vetekszik.
A vállalkozások is nagyon sűrűn kapnak elutasítást a szolgáltatóktól kapacitáshiány miatt.
A vállalkozások részére most nyílik majd egy beruházási hitel, ám hiába szeretne ennek keretében ilyen rendszert megvalósítani, nem kap rá engedélyt a szolgáltatóktól.
(Borítókép: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)