Közzétette a KSH a augusztusi inflációs adatokat. Ennek értelmében 2022. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.
12 hónap alatt, 2021. augusztushoz viszonyítva: az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább
Átlag alatti mértékben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára.
1998 első hónapjai óta nem volt ILYEN magas az infláció.
Egy hónap alatt, 2022. júliushoz viszonyítva: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 8,2, a száraztészta 6,1, a rizs 5,6, a tej és sajt egyaránt 5,4, a kenyér 5,3, a péksütemények, valamint a csokoládé, kakaó 5,0 százalékkal többe, a párizsi, kolbász 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italok 2,5, a dohányáruk 1,5 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2 százalékkal nőtt, ezen belül az új személygépkocsiké 2,6 százalékkal. A szolgáltatások ára 1,3 százalékkal emelkedett.
A rezsicsökkentés módosítása még nem látszik a mostani inflációs adatokon. a hatósági benzinárra jogosultak körének csökkentése viszont már látszik a legutóbbi inflációs adatban.
Hiszen az első rezsiemelés utáni számlák csak augusztus végén, szeptember elején érkeztek meg, erre pedig a KSH is felhívta a figyelmet: a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos változása a hazai módszertan szerint számított fogyasztóiár-indexben – az első magasabb összegű számlák kézhezvételét és kifizetését követően – a szeptemberi adatokban jelenik meg először – derült ki az elemzésükből.
Egyre magasabb, fél éven belül 20-22 százalék felett tetőző infláció – ahogy azt korábban ismertettük, 2023-ban pedig még az ideinél is nagyobb drágulás várható. Ugyanakkor, ha előbb-utóbb az Európai Unióval sikerül megállapodni, akkor azután fél éven belül az uniós pénzek is megérkezhetnek, és az is biztosnak tűnik, hogy a GDP-növekedés következtében év végére nagyot csökkenhet Magyarország GDP-arányos államadóssága. A forint év végére az euróhoz képest akár 380-385 forintos árfolyamig is erősödhet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, hogyha az idei telet sikeresen átvészeljük, akkor ennél is nagyobb problémát kell majd megoldani:
valahonnan fel kellene tölteni a következő télre is a gáztározókat. A kérdés az, hogy hogyan és honnan.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint idén októberben 20 százalékon tetőzhet az infláció, az idei évre a havi inflációs adatok éves átlaga pedig 13,7 százalék lehet. Szerinte 2023-ban is magas infláció várható, a mértéke augusztusig két számjegyű maradhat, a 2023-as havi inflációs adatok éves átlaga pedig 12,5 százalék lehet.
Csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik a Kormányinfó, ami előtt Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével maratoni kormányülést tartottak a kormány tagjai szerdán. A Kormányinfón a várhatóan számos gazdasági téma is szóba kerül, most mindenki arra kíváncsi, mi lesz a gáz- és áramárakkal, illetve az élelmiszer- és benzinárstoppal. Az eseményről az Index írásos élő tudósítással jelentkezik, utána pedig összefoglaljuk a legfontosabb információkat egy cikkben.
Írja meg nekünk, hogy az Ön által vásárolt élelmiszerek közül melyik drágult a legjobban augusztusban. Várjuk levelét az indexugyelet@index.inda.hu címre.
(Borítókép: Index)