Index Vakbarát Hírportál

Az aszály elleni küzdelem stratégiai kérdés

2022. szeptember 15., csütörtök 17:00

Magyarország éghajlati adottságai mellett az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés – mondta az agrárminiszter csütörtökön Nádudvaron.

Nagy István a KITE öntözési és talajművelési bemutatója keretében rendezett tanácskozáson a legfontosabb feladatok között említette az országban történelmileg kialakult csatornahálózat alkalmassá, átjárhatóvá tételét az öntözés érdekében, valamint új, nagy kapacitású tározótavak létesítését. A tárcavezető szerint szükséges a talajvízszint megemelése is.

Az idei aszályról szólva azt mondta, a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban is.

A hazai termőföldek több mint ötöde egyszerűen kiszáradt, és a baj annyi gazdálkodót érintett, hogy azonnal mélyreható és széles körű intézkedésekre volt szükség

– fűzte hozzá.

Emlékeztetett rá, hogy az aszályveszélyhelyzetioperatív törzs azonnali döntéseket hozott. Az öt pontból álló intézkedéscsomag részeként hitelmoratóriumról határoztak, amelyet 2023 végéig vehetnek igénybe a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleikre. Megemlítette, hogy a bajba jutott állattartóknak hárommilliárd forint takarmányszállítási keretet biztosítanak, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak – írja az MTI. 

Nagy István a legújabb eszközként említette, hogy legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás mellett három százalékra kívánják leszorítani a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel éves kamatát. A kistermelőket pedig öt-hatmillió forint vissza nem térítendő összeggel támogatják – tudatta.

Az agrárminiszter azt mondta, az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését és az észszerű és takarékos vízgazdálkodást célozza az a változás is, amely a 2023-tól induló közös agrárpolitika (KAP) keretében környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után járó alaptámogatást. Számításaik szerint ez a módosítás több mint százezer hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy szikes területeiket – magyarázta.

Nagy István kitért az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében tett erőfeszítésekre is, megemlítve, hogy létrejöttek az öntözési közösségek, és több tízmilliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. Hozzátette: országosan 2021-ben a 174 200 hektárnyi, vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 48,8 százalékát, valamivel több mint 85 ezer hektárt öntöztek a gazdák.

Nagy István jelezte: még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt támogatásra. Eddig 765 termelő kapott mintegy ötvenmilliárd forint támogatást ezen a címen. Jó hírnek nevezte, hogy 2023 és 2027 között a közös agrárpolitika stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy hetvenmilliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.

A tárcavezető felhívta a jelen lévő több száz gazdálkodó figyelmét, hogy az extrém aszályos időszakok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fenntarthatóság elveinek megfelelő gazdálkodásra, mint a forgatás nélküli talajművelés vagy a vízmegtartást segítő agrotechnológiai elemek, amelyet ugyancsak támogatnak.

Rovatok