Egyelőre úgy tűnik, hogy marad rezsivédett a távfűtés, de a távhőszolgáltatók nagyon nagy bajban lehetnek.
A hőmennyiség csökkentésével feltehetően számolni kell, ám elképzelhető, hogy ez nem oldja meg a távhőkassza ezermilliárdos hiányát. Novemberben várják az első állami kompenzációt a távhőszolgáltatók az októberben induló gázév első hónapja után – számolt be erről a Népszava.
A távhőcégek várhatóan 80-100 milliárd forintos igényt fognak bejelenteni, miközben a távhőkasszában júliusban alig 11 milliárd volt. A cégek évek óta kapnak már kompenzációt, hogy a rezsicsökkentett árat tartani tudják, de most az elszabaduló energiaárak miatt a kiadásaik és a bevétel közötti differencia soha nem látott módon megnőtt.
Ha a szolgáltatók nem kapják meg a költségeik és a bevétel közötti különbözetet, és nem tudják kifizetni a gázkereskedőt, akkor elindulhat egy folyamat, amelynek a végén a kereskedő szélsőséges esetben elzárhatja a gázcsapokat. Ennek természetesen van egy technikai átfutási ideje, amit befolyásol a kereskedő és a távhőcég közötti szerződés, de ha a kikapcsolás megtörténne, akkor a szolgáltató gáz híján nem tudna miből hőt előállítani, így az általa ellátott területen megszűnne a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás. Ilyen még nem volt Magyarországon, de most megtörténhet, ha a távhőkasszában nem lesz ott a megfelelő összeg
– nyilatkozta Bali Gábor energetikai szakértő. Hozzátette: hogy csődhelyzetek ne alakuljanak ki, a távhőszolgáltatók az elismert költségek és az árbevételeik különbözetére támogatást kapnak az állami távhőkasszából.
Ez a korábbi években 20-50 milliárd forint körüli összeg volt, de idén már októberig 90 milliárdra emelkedett – a helyzet azóta csak rosszabb lett. A szolgáltatók energiaköltsége éves szinten elérheti az 1100 milliárd forintot.
Így az államnak csaknem 1000 milliárdot kellene beletennie a távhőkasszába, hogy az ellátás zavartalan legyen. Bali Gábor ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy „a távhőkassza feltöltése az állam feladata a jelenlegi távhőpiaci modell szerint. A szolgáltatók körében erős az aggodalom a jövőt illetően, de miután más lehetőségük nincs, bíznak abban, hogy a kormány megoldja ezt a kényes helyzetet”.
A Világgazdaság információi szerint néhány héttel ezelőtt a távhőkassza mínusza 1000 milliárd forint körül járt, ám mostanra 1890 milliárdnál tart.
A földgázzal működő távhőszolgáltatók szinte kivétel nélkül megkötötték már a szerződéseket a szükséges energiamennyiségre a kereskedőikkel. „Az ellátáshoz szükséges hőmennyiség csökkentése csak akkor valósulhat meg, ha ezt központi úton, jogszabályi alapon rendeli el a döntéshozó” – figyelmeztet az energetikai szakértő. A távhőszolgáltatók által átadott hőmennyiséget, illetve a meleg víz hőfokát
a fogyasztóval kötött egyedi szerződésekben rögzítik a szolgáltatók
– ahogy azt korábban bemutattuk. Nem egy esetben ezeket a paramétereket önkormányzati rendelet is szabályozza. A távhőszolgáltatók ettől egyoldalúan nem fognak eltérni, nem is tehetik meg, különben az szerződésszegésnek minősülne.
(Borítókép: Kovács Attila / MTI)