Elkezdődött a gáz áramlása egy új, Norvégiából Lengyelországba vezető gázvezetéken, amely Közép- és Kelet-Európának újabb alternatívát kínál az orosz energiával szemben.
Lengyelország évtizedekig függött az orosz energiától, amíg áprilisban le nem állították a szállítást, miután Varsó megtagadta a rubelben történő fizetést. A vezeték és más infrastruktúra megnyitása azt jelenti, hogy Lengyelország fellélegezhet.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, az új vezeték megnyitása az orosz dominancia és zsarolás végét jelenti a lengyel gázpiacon.
A gázáramlás elindulása történelmi pillanatot jelent Lengyelország számára
– fűzte hozzá.
A vezeték megépítésének terve eredetileg több mint két évtizeddel ezelőtt született meg, de az egymást követő kormányok folyamatosan halasztgatták a projektet, mondván, hogy az orosz gáz olcsóbb és megbízhatóbb.
Miután Oroszország kihasználta monopolhelyzetét, és magas árakat szabott meg – a Krím annektálásáról nem is beszélve –, a lengyel kormány úgy döntött, hogy lép. A háború miatt Varsó végül jóváhagyta a máshonnan származó gáz beszerzésére irányuló terveket.
Ennek első lépéseként épített egy terminált a Katarból és az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz behozatalára. Így az ország most már közvetlenül Norvégiából is kaphat ellátást, írja a BBC.
Szeptember végén furcsa nyomáscsökkenést és szivárgást észleltek az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékben, ami a szakértők szerint szabotázs eredménye lehetett, ez pedig aggodalmat keltett az európai energiainfrastruktúra biztonságával kapcsolatban. Norvégia ugyanakkor megerősítette a vezetékei biztonságát.
Friss hír, hogy a Gazprom felfüggeszti az Olaszországba irányuló szállításokat. Az Eni olasz multinacionális olaj- és gázipari vállalat közölte, az orosz energiaóriás arról tájékoztatta, hogy „nem tudja megerősíteni a mára kért gázmennyiséget”, arra hivatkozva, hogy nem lehetséges a gázszállítás Ausztrián keresztül. Ezért a mai napon az Eni számára a Tarvisio belépési ponton keresztül történő orosz gázszállítások „nullára mérséklődnek”.
Szombaton átadták a Bulgáriát és Görögországot összekötő gázvezetéket. A szófiai ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki szerint a déli vezeték Európa szabadságát jelképezi.
Ez a vezeték képes megváltoztatni az Európában fennálló energiabiztonsági helyzetet
– mondta von der Leyen. „Az emberek Bulgáriában és szerte Európában a bőrükön érzik Oroszország háborújának következményeit, ám az ilyen projekteknek hála Európának elegendő földgáza lesz télire” – méltatta a vezetéket a brüsszeli bizottság elnöke.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság közel 250 millió euróval (105,7 milliárd forinttal) járult hozzá a hálózat kiépítéséhez. A Görögország–Bulgária gázösszekötő vezeték (IGB) júliusban készült el, most indult meg rajta a szállítás.
Európa energiabiztonsága szempontjából azért is nagy a jelentősége, mert Oroszország még április végén leállította a gázszállítást Bulgária felé, miután Szófia elutasította Moszkva azon követelését, hogy a gázért orosz pénznemben, rubelben fizessen.
A 183 kilométer hosszú vezeték az északkelet-görögországi Komotiní városából a transzadriai gázvezetékre (TAP) csatlakozva indul, innen egészen az északra fekvő Sztara Zagora bolgár városig fut. A tervek szerint a vezeték kezdőkapacitása évi hárommilliárd köbméter gáz lehet, később ötmilliárdra szeretnék bővíteni, írja az MTI.
Teodora Georgijeva, a projekt bulgáriai felelőse szerint a gázvezeték több nyugat-balkáni ország gázellátását is biztosítani tudja, és a segítségével Moldovába és Ukrajnába is képesek lesznek gázt szállítani. Ursula von der Leyen leszögezte: Európának mindene megvan ahhoz, hogy energiaellátásában függetlenedjék Oroszországtól, a többi már „csak politikai akarat kérdése”.
Dániában 2024 nyaráig elhalasztják három erőmű végleges bezárását az Európát fenyegető energiaválság miatt
– jelentette be szombaton a dán klíma- és energiaügyi minisztérium.
A tárca közlése szerint ezzel a lépéssel erősíteni akarják az ország energiaellátásának biztonságát a következő két télre.
A szóban forgó - földgázzal, kőolajjal, szénnel és biomasszával működtetett – erőműveket tartalék energiaforrásként készenlétben tartják arra az esetre, ha télen nem állna rendelkezésre elegendő villamos energia.
A minisztérium hozzátette: a bezárások elhalasztása nem módosít Dánia klímavédelmi célkitűzésein.
A DR dán közszolgálati műsorszóró szerint a mostani intézkedés által érintett erőművek közül kettőt már le is kapcsoltak az energiahálózatról, a harmadikat pedig jövő tavasszal zárták volna be, írja az MTI.
(Borítókép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök a Baltic Pipe gázvezetéknél a lengyelországi Budnóban 2022. szeptember 27-én. Fotó: Stringer / AFP)