Sötét felhők gyülekeznek a világgazdaság egén. A bankok, a vállalatok és a lakosság előtt is kihívásokkal teli időszak áll – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a Magyarok a Piacon Klub által szervezett Gazdasági Körkép konferencián. A rendezvényen Benk Szilárd, az Eximbank főközgazdásza borúlátó bankokra, illetve szigorodó hitelezési feltételekre hívta fel a figyelmet. Továbbá arról is szó esett, hogy kulcsfontosságú minél előbb magunk mögött hagyni az orosz energiafüggőséget.
Trippon Mariann szerint a jelenlegi környezetben minden gazdasági régió lassul, és most még Kína sem teszi meg azt a szívességet, hogy végső fogyasztóként keresletet generál. Az ázsiai nagyhatalom is komoly gondokkal küzd, a zéró Covid politika, az ingatlanpiaci problémák jelentősen fékezik a növekedést, és a korábbi periódusokkal szemben most a gazdaságpolitikának is kisebb mozgástere/hajlandósága van a gazdaság stimulálására.
Az Egyesült Államok még relatíve jó bőrben van, de az adatok a tengerentúlon is lassuló gazdasági környezetet vetítenek előre, elég nagy az esély a következő negyedévekben egy recessziós periódusnak.
Az euróövezetben jóval nagyobb a gáz. A beszerzésimenedzser-indexek harmadik negyedévre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy az euróövezet már recesszióba csúszott. Ez pedig a magyar exportszektorra is hatással van, hiszen épp az euróövezet a magyar export legfőbb felvevőpiaca.
A lassuló növekedés/recesszió mindenhol magas inflációval párosul, amelyre a jegybankok agresszív, orrnehéz szigorítással reagálnak – mondta az elemző. A kamatemelések a gazdasági aktivitás fékeződése ellenére az év végéig még mindenképp folytatódnak, a Fed irányadó rátája év végére négy százalék fölé kerülhet, és a recessziós környezet ellenére az Európai Központi Bank is folytatja kamatemelési ciklusát.
A makrogazdasági és piaci kilátásokról beszélt Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, aki egyből megadta a választ arra, hogy milyenek a kilátások: bizonytalanok. „Kihívásokkal teli negyedévek állnak előttünk banki, vállalati és lakossági szinten is” – mondta. 2023-ban olyan kihívásokkal kell megküzdenie a magyar gazdaságnak, mint például a lassuló gazdasági növekedés, a romló munkaerőpiaci helyzet, a magas kamatkörnyezet és infláció, valamint volatilis, de inkább gyenge forintárfolyam.
A magyar gazdaság összes motorja együtt áll le, és ezt 2023-ban a külső környezet sem lesz képes kompenzálni
– mondta.
A magyar gazdaság növekedése drasztikusan csökken – foglalta össze Trippon Mariann. Az év első felében még bivalyerős volt a magyar GDP, amelyben nagy szerepe volt a választások előtti költségvetési pénzesőnek. Ez óriási lökést adott a fogyasztásnak, valamint a támogató külső gazdasági környezetnek. Az előttünk álló időszakban búcsút inthetünk ennek a támogató gazdasági környezetnek.
Mindehhez jön még egy makacsul magas infláció, ami az idei év átlagában 14 százalék lehet, és a jövő év elején sem lesz alacsonyabb.
A CIB Bank számításai szerint 2023 első negyedévében húsz százalék körül is alakulhat a pénzromlás mértéke, és csak jövő ősszel várható először csökkenés.
Az év utolsó hónapjaiban találkozhatunk egy számjegyű inflációval, de éves átlagban bőven tíz százalék feletti pénzromlással számolhatunk.
A romló inflációs helyzetre a magyar jegybank is erőteljes szigorítási ciklussal reagált, és a régiós versenytársaknál jóval magasabban, 13 százalékon zárta a kamatemelési ciklust.
Ahogy a forint mozgása is eltér a régiós versenytársdevizákhoz (lengyel złoty, cseh korona) képest, a magyar fizetőeszköz folyamatosan alulteljesít. Trippon Mariann szerint ebben a globális tényezők mellett országspecifikus faktorok, az orosz energiahordozók irányába való átlagnál nagyobb kitettség, továbbá a masszív külkereskedelmi (és folyófizetésimérleg-) hiány is hozzájárul. Így rövid távon érdemi forinterősödésre nem számítunk, jövő év végére azonban kedvező esetben újra 400 alá bukhat az EUR/HUF kurzus.
A bankok és a vállalkozások sincsenek jó helyzetben a hitelezési piacon az előttünk tornyosuló recesszív gazdasági környezetben. A nemzetközi pénzpiaci helyzet egyre bizonytalanabb, aminek hatására szigorodnak a hitelezési feltételek – mondta Benk Szilárd, az Eximbank főközgazdásza.
Kiemelte:
igencsak romló tendenciát mutatnak a világgazdaság fő szereplőinek növekedési előrejelzései. Az egyre-másra megjelenő, frissülő előrejelzések egyre szomorúbb képet vetítenek elő az elkövetkező időszakról.
Hozzátette: nem látszik arra utaló jel, hogy az ellátási láncok valaha is visszaállnának a járvány előtti állapotukba. Emellett a háború, a szankciók hatására előálló infláció, emelkedő kamatkörnyezet és energiaárak sokkolják a piacot, és még a koronavírus-járvány hatásai is érződnek. Ez pedig világszerte a pénzügyi kondíciók szigorodásával jár.
A felmérések szerint a magyar bankok a romló gazdasági környezetben pesszimisták a rövidtávú kilátásokat illetően. Drágulnak a források, romlik a jövedelmezőség, emelkednek az ügyfélkockázatok, ezért konjunktúra-romlásról beszélhetünk a hitelezés tekintetében.
Nemcsak a keresleti oldalon tapasztalható romlás. A bankok már elkezdtek szigorítani az árjellegű feltételeken (hiteldíjak, spreadek, kockázati prémiumok), de előretekintve további szigorításokra számíthatunk. Ugyanez várható a nem árjellegű feltételeknél, például szigorodnak a monitoringkörülmények.
A közgazdász kiemelte:
a helyzet most még jó, a nem teljesítő hitelek aránya minimális mértékben emelkedett, a bankok tehát stabilabb helyzetben vannak, mint a 2008-2009-es pénzügyi világválság idején. Hosszabb távon ugyanakkor a banki portfóliók minőségének romlására lehet számítani.
A bankok azt érzékelik, hogy a hosszú lejáratú hitelek iránt csökken, ugyanakkor a likviditást biztosító forgóeszköz és folyószámla hitelek irányt fokozódik a kereslet – mondta Benk Szilárd. A közgazdász szerint ez minden válsághelyzetben megfigyelhető: a cégek a működés fenntartására koncentrálnak, a hosszú távú üzleti tervek ilyenkor háttérbe szorulnak.
Benk Szilárd kitért az EXIM Magyarország szerepére, amely egy állami bank, állami garanciával nyújt államilag támogatott hiteleket. A bank elsősorban azokra a vállalatokra koncentrál, amelyek valamilyen módon kötődnek az exporthoz. A pénzintézet megoldást kínál a vállalatok növekedésének támogatására, a cég aktuális életciklusához igazított ajánlatot közvetít – a többi között projekthitelt, befektetési, beruházási vagy épp forgóeszköz hitelt. Mindezek pedig hatékony eszközök lehetnek a versenyképesség megőrzésére és erősítésére, a piaci pozíciók javítására.
Emellett kiemelten támogatják azokat a vállalatokat, amelyek zöld célokra fókuszálnak, fenntartható fejlesztésekben, fenntartható exportfinanszírozásban gondolkodnak, vagy olyan beruházásban, amely fenntarthatósági célokhoz kapcsolódik.
Az orosz–ukrán háború energiapolitikai következményeiről beszélt a konferencián Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint az előttünk álló téli hónapok nem lesznek könnyűek.
2023 első felében várhatóan nem érkezik gáz Magyarországra Oroszország felől, a rendelkezésre álló mennyiséget pedig most télen elhasználjuk, így „a jövő téli energiának nem igazán látjuk a fedezetét”. Várhatóan a globális földgázkereskedelem 12-13 százalék tűnik el bő egy év alatt.
A szakértő azt is elmondta, hogy hiába is jönne több gáz Magyarországra, mivel a tárolók tele vannak, nem is tudnánk hol tárolni.
Európa célja, hogy függetlenítse magát az orosz gáztól. Deák András szerint 2025-re átalakul a gázszállítási térkép, alig lesz benne orosz export.
A németek szerint 2024-re tudják magukat függetleníteni az orosz gáztól, a lengyelek terveik szerint még ebben a hónapban leszámolnak vele, az olaszoknál folyamatban van a leválás, míg a bolgárok 2024-2025 környékén mondhatnak búcsút az Oroszország felől érkező gáznak.
Addig is azonban, ha az oroszok adnak gázt: vegyél. Ha nem adnak, spórolj, váltsd ki
– mondta Deák András. Hozzátette: nem lehet kizárólag orosz csövön maradni, de 2024-ig nem lesz más.
A szakértő szerint nem célszerű szénnel kiváltani az orosz energiát. A megújuló energiaforrások azonban még gyerekcipőben járnak itthon. A hazai energiafelhasználás mindössze két százalékát teszik ki, míg az unióban ugyanez 4,5 százalék.
Magyarország kivételezett helyzetben van, Oroszország ugyanis az Európai Unió országai közül egyedül nekünk ad még – úgy-ahogy – gázt. Deák András szerint azonban érdemes feltenni a kérdést, hogy mi az ellátás politikai ára, és meddig vállalható fel ez a kivételezett helyzet a jelenlegi konfrontációs környezetben.
Arra a kérdésre, hogy mit javasol a vállalatoknak a jövő évre, frappánsan hozzátette: vegyenek fel energetikai szakembert.
(Borítókép: Index)