Elkészült az új építőipar kerettörvény – jelentette be Lázár János építési és beruházási miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján Budapesten. Szerdán már tárgyalni is fogja a kormány a törvényjavaslatot.
Nem csak az ár lesz döntő, ötven százalékban társadalmi szempontokat is figyelembe fognak venni – mondta Lázár János építési és beruházási miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, amelyet a Világgazdaság összegzett. A tárcavezető bejelentette:
több hónapos előkészítő munka után elkészült az új építőipari kerettörvény, amelyet szerdán tárgyal meg a kormány.
Tehát január elsejével új szakasz kezdődhet a hazai építőiparban. Az új kerettörvény kivezethet abból a gödörből, ahol az építőipar jelenleg leledzik – vélekedett Lázár János építési és beruházási miniszter, aki úgy összegezte az elmúlt időszakot, hogy összesen 26 szervezettel folytattak egyeztetést az új kerettörvény kapcsán, a kilencszáz javaslat döntő részét beépítették az új szabályozásba.
Jelentem, elkészült az új kerettörvény
– emelte ki a miniszter. Szerinte január elsejével új szakasz kezdődik a hazai építőiparban. Lázár János szerint továbbra is érződik a lemaradás az építőipar minőségében Kelet és Nyugat között, valamint az elmúlt 12 évben sem csökkent olyan mértékben a különbség, mint amennyire kellett volna. Hangsúlyozta: a rendszerváltás ígéretét ezzel a törvénnyel beteljesíthetik.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy „szándékaink szerint a mérnökök kapnak lehetőséget”, így nagyobb szakmai befolyást szeretnének adni a hazai mérnököknek. Szerinte az új kerettörvény protekcionista is.
A törvény hatására jobb lesz Magyarországon építőipari vállalkozónak lenni, mint volt
– fogalmazott a miniszter, aki hozzátette: Magyarországon a magyarok hasznára, magyar munkából, magyar alapanyagból létesítsenek épületeket. Lázár János jelezte, hogy szerdán kerül a törvényjavaslat a kormány, majd októberben az Országgyűlés elé.
Jelezte: beruházási tervet kell készíteniük a minisztériumoknak is arra vonatkozóan, hogy 2035-ig milyen fejlesztéseket terveznek, a lista a jövő év végére készülhet el. Ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor „kötelező tervpályázat rendszerét vezeti be a kormány” a miniszter szerint. Ha elfogadják a törvényt, akkor az üzemeltető beleegyezése nélkül Magyarországon a jövőben nem indulhat beruházás.
Lázár János azt is kifejtette, hogy nem csak az ár lesz döntő, ötven százalékban társadalmi szempontokat is figyelembe fognak venni.
Továbbá német mintára minden állami beszállítót minősíteni fognak, és azok a vállalkozók, akik jól teljesítettek, előnyt fognak élvezni a következő közbeszerzés során.
Az unió még közbeszólhat, erre Lázár János is felhívta a figyelmet. „Nem rejtem véka alá, hogy vannak viták arról, hogy ez a patrióta kerettörvény kiállja-e az EU jogi normáit” – mondta. Szerinte ha Ausztriában vagy Németországban a saját cégek építik az autópályákat, akkor ennek Magyarországon is lehetségesnek kell lennie.
Lázár János ismertette, hogy nem maradunk jövőre sem beruházások nélkül. Így 2023-ban három lába lesz az építkezéseknek.
A konferencián részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, aki szerint nem lehet olyan fejlesztést támogatnia az államnak, amely nem tartalmaz valamilyen energiahatékonysági beruházást.
A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte: a Széchenyi-kártya programot jövőre csak energiahatékonyság növelésére lehet majd igénybe venni.
Nagy Márton szerint teljesen kiszámíthatatlan, milyen energiaárak lesznek pár év múlva. Elképzelhető, hogy a gáz ára ismét visszaesik húsz dollárra, ezért szerinte döntő, hogy milyen alternatív energiaforrásokra épít egy vállalat.
(Borítókép: Lázár János / Facebook)