Az egyre élesedő energiaválsággal várható, hogy elsőként a kisebb, korszerűtlenebb, jellemzően vidéki háromcsillagos szálláshelyek kerülhetnek nehéz helyzetbe. A luxuskategória viszont továbbra sincs veszélyben. Arra azonban nem árt felkészülni, hogy a jövőben az autó, a busz és a repülő helyett vasúton gurulunk a családi nyaralásra.
A kibontakozó energiaválság közepette egyértelműen azok a szállodák, panziók, éttermek vannak jelenleg a legnagyobb veszélyben, amelyek az utóbbi évtizedekben kevésbé vagy egyáltalán nem áldoztak energetikai fejlesztésekre. Mindemellett olyan vendégkörrel rendelkeznek, ahol a recesszió miatt komoly keresletcsökkenés várható.
Ez pedig azt jelenti, hogy elsőként a kisebb, korszerűtlenebb, jellemzően vidéki háromcsillagos szálláshelyek kerülhetnek nehéz helyzetbe
– mondta az Indexnek Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának tagja. A turisztikai szakember arról is beszélt, hogy azok a hotelek különösen hátrányos helyzetben lehetnek, amelyeknek mostanában jár le a jellemzően egy-két évre megkötött energiaszerződése, ezért már a jóval magasabb rezsiárakkal kell kalkulálniuk. Ez fokozottan érinti mindenekelőtt a magas energiafogyasztású wellnessrészleggel rendelkező szállodákat is.
A kérdést megfordítva, hogy ki fogja sikerrel átvészelni a mostani válságot, Somlyai Zoltán úgy véli, főként azok a szállodák, ahol a tőkeerős tulajdonosi háttér hosszú távú vízióval és stratégiával rendelkezik az üzemeltetéssel, illetve azzal kapcsolatban, hogy a befektetésük hogyan fog megtérülni. Ők most kétségtelenül előnyt élveznek. Egyes, magasabb kategóriájú, prémiumszolgáltatást nyújtó hotelek szintén túl fognak élni, amennyiben a vendégkörük egy válság ellenére is ugyanúgy rendelkezik majd szabadon elkölthető jövedelemmel.
Varga Mihály pénzügyminiszter elismerte, hogy az energetikai korszerűsítések terén az uniós átlaghoz képest Magyarország lényegesen le van maradva. A tárcavezető a szegedi közgazdász-vándorgyűlésen arról is beszélt, hogy nem érték el céljukat az utóbbi 12 év energetikai-korszerűsítési programjai: ezért is ilyen magasak összességében a magyarok energiaszámlái. Így Varga Mihály közlése szerint ma Magyarországon csupán minden ötödik lakóépület szigetelt. Miközben ez az arány Ausztriában 80 százalék, Lengyelországban 59, Szlovákiában pedig 35. Somlyai Zoltán szerint mindez ugyanúgy igaz a hazai vendéglátóhelyekre is, amelyek jelentős részénél eddig ugyanúgy elmaradtak a szükséges energetikai fejlesztések.
„A 2008–2009-es válság komolyan megviselte az idegenforgalmat és a szállodaipart is, amiből 2019-re sikerült szerencsésen kilábalni a kereslet növekedésével, illetve átlagáremeléssel. Majd mind a hazai, mind a nemzetközi turizmusban a pandémia igazi hullámvasútként hatott az utóbbi két évben: 2020-ban a koronavírus-járvány berobbanását követően hónapokig gyakorlatilag teljesen leállt az élet világszerte, majd ezt követően tavaly és az idei első fél évben ismét erősödni kezdett az idegenforgalom az alacsony 2020-as bázishoz képest” – tekintett vissza Somlyai Zoltán, aki a közeljövőben arra számít, hogy a vendéglátóhelyek becsődölésével akár előállhat az a zavarba ejtő szituáció is, hogy a bezárások szintje meghaladja a keresletcsökkenés ütemét.
Így többlet jelenik meg azokban az éttermekben, azokon a szálláshelyeken, amelyek még nyitva tudnak tartani. Vagyis elképzelhető, hogy akik a jelenlegi válságban valahogy talpon maradnak, akár még forgalombővüléssel is számolhatnak.
A turizmus, a vendéglátás jövőjét persze egyelőre mi is nagyrészt a kristálygömbbe nézegetve próbáljuk kitalálni. A szakmában eltöltött négy évtizedes tapasztalat azonban azt mondatja velem, hogy a válságokból a turizmus mindig viszonylag gyorsan kilábal, sőt egyre gyorsabban. Ha visszagondolok a nagyobb válságokra, amelyek a magyar turizmust megrengették, azt látom, hogy mindig gyorsabb és gyorsabb volt az iparág visszapattanása. Azért, mert egyre nagyobb rá az igény
– prognosztizálja a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy az utazási költségek növekedése is nagyban befolyásolja majd a keresletet. Meglátása alapján a repülőjegyárak jóval drágábbak lesznek, a korábbi gyakorlat és árazás következtében a pár ezer forintos city breakek eltűnnek. Mindeközben maga a repülővel való utazás műfaja is korlátokba fog ütközni. Többek között azért, mert a légi közlekedés a Covid után máig nem tért magához: rengeteg a járattörlés, és a légitársaságok még mindig csökkentett járatszámmal repülnek.
Aki repült az utóbbi időben, így vagy úgy megtapasztalhatta, hogy össze van zuhanva a repterek szolgáltató háttere. Előfordul, hogy az utasokat még eljuttatják a célállomásra, de a csomagokat már nem, vagy csak jelentős késéssel. Egész egyszerűen nincs, aki feltegye a csomagokat a gépre, ahogy a munkaerőhiány miatt a felszállás előtt hosszabb időt kell várni, hogy a gépet valaki kitolja. Ezek után jó kérdés, hogy mennyiben kerül át a hangsúly a buszos, valamint az autós utazásokra
– sorolja a dilemmákat Somlyai Zoltán.
Azt a szakember is elismeri, hogy a buszos és az autós utaknak a benzinár-növekedés szabhat gátat, épp ezért nem lepődne meg a vasúti közlekedés várható fellendülésétől. Hiszen – érvel Somlyai Zoltán –, vasúton nagy tömeget is viszonylag olcsón lehet szállítani. A vonatok hagyományosan jóval alacsonyabb kihasználtsággal közlekednek, mint a repülőjáratok. Tehát várható, hogy energiatakarékosan, vasúton gördülünk majd a családi nyaralásra.
A BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója, a BDPST Group hotelüzletágának vezetője, emellett a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának tagja. Karrierjét 1983-ban a Flamenco Hotelben kezdte londinerként. Egy váltás követően műszakvezető recepciósként került a Kempinski Hotel Corvinusba, ahol később front office menedzser, igazgatóhelyettes, majd igazgató lett. Ezt követően külföldi szállodák igazgatói pozícióit töltötte be.
Tanulmányait többek között az International Concierge Institute-ban, a Reims Management Schoolban, valamint a Szolnoki Gazdasági Főiskolán végezte.
(Borítókép: Turisták strandolnak Horvátországban, Splitben. Fotó: Fernando Gutierrez-Juarez/picture alliance via Getty Images)