A szakértő szerint szemléletváltásra van szükség. Vannak olyan cégek, ahol már nem a munkaidőre, hanem a feladatra koncentrálnak.
A koronavírus-járvány után a home office-ból való visszatérés nem teljesen ugyanoda történik, ahonnan elmentek a dolgozók, mivel a legtöbben egy hibrid üzemmódba térnek vissza.
A jogszabályi környezet 40 százalék bejárást követel meg, és ahol ez megtehető, ott 60 százalékban távmunkában végezhető a munka. Azaz a visszatérő dolgozók már nem a Covid előtti rendszerbe térnek vissza, hanem egy hibrid üzemmódba, az pedig, hogy mindez mennyire terheli meg őket, nagyban függ attól, milyen maga a cég és a munkahelyi környezet. Több helyen is megnőtt a munkavállalók fluktuációja − mondta el Rákóczi Balázs szervezetfejlesztő szakpszichológus a Menedzsment Fórumon megjelent interjúban.
A szakértő szerint amikor a dolgozók jelentős része legalább részlegesen távmunkából dolgozik, akkor a cégek nem látnak rá a mindennapi munkafolyamatokra. Ebben a helyzetben, úgy gondolja, hogy a tényleges megoldás, amely nem csupán a felszínen kezeli a problémákat, hanem egészen a gyökerekig hat, egy felhatalmazóbb vezetési stílus adaptálása és a bizalmi légkör kialakítása.
Rákóczi Balázs hozzátette, hogy vannak már olyan cégek, mint például a Netflix, ahol nem kell elszámolni a munkaidővel. Ők abból indulnak ki, hogy kapnak egy feladatot a dolgozók, és ha valaki egy óra alatt képes teljesíteni a heti feladatát, akkor tegye azt, őket nem érdekli, hogy a maradék időben mit csinál a dolgozó.
Ahhoz azonban széles körű szemléletváltás szükséges, hogy nyilvánvaló legyen, a feladat elvégzése szempontjából nem az számít, mennyi időt töltünk vele, hanem hogy el legyen végezve. Így sok cég jön rá arra, hogy a munkát kevesebb idő alatt is meg lehet csinálni, és erre hajaznak a home office lehetőségek mellett például azok a törekvések is, hogy négynapos munkahetet vezessenek be, merthogy az emberek hatékonyabban dolgoznak négy nap alatt.
Rákóczi Balázs elmondása szerint vannak olyan munkavállalók, akik rosszabbul teljesítenek azért, mert aggódnak a rezsiköltségeik miatt, ez azonban szektorfüggő.
Azokon a területeken, ahol a fizetésnek egy jelentős hányada rezsire és ételre, valamint alapvető önfenntartási cikkekre fordítódik, ez nyilván komolyabb gondot jelent. Mindenki érzékeli azt a fajta gazdasági, politikai közeget, ami minket körülvesz.
Azok a legvédettebbek ez ellen, akiknek amúgy is sok tartalékuk van, pufferrel rendelkeznek. Ez nyilván megjelenik a hétköznapokban, így a munkahelyen is – fogalmazott.
A szakértő közölte, hogy egy cégnél tavaly végzett felmérésükben megnézték, hogy amikor az illetők megnövekedett stresszről számolnak be, akkor az mennyiben vezethető vissza munkahelyi gyökerekre, s mennyire a személyes környezetet érintő változásokra vagy olyan külső tényezőkre, amelyeket a munkavállaló nem tud kontrollálni, például az időjárás vagy a gazdasági, politikai helyzet.
Az lett a végeredmény, hogy mind a három területről megjelennek komoly stressztényezők, de nyilvánvaló, hogy ha egy munkahely stresszkezelésben gondolkozik, akkor elsősorban azokra a tényezőkre fókuszál, amelyeket képes kontrollálni.
Ennek keretében megpróbálják megnézni azt, hogy hogyan lehet olyan egészségprogramokat bevezetni, hogyan lehet olyan ismeretterjesztő előadásokat, workshopokat behozni, és hogyan lehet olyan módszereket oktatni, amelyekkel az emberek gazdagítani tudják a stresszkezelési repertoárt.